Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legrosszabbak az oltási statisztikák – derül ki a 444.hu által megszerzett adatokból. Míg a listavezető Budapesten 61,3 százalékos az átoltottság, addig Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 49,2 illetve 49,6 százalékos. Az itteni településeken járva azt tapasztaltuk, hogy sokan babonából, tévhitből halogatnak, mások meg azért, mert most épp nem kell védettségi igazolvány a szabadabb élethez.
Rekkenő hőség kedd délben, a fekete cseresznyéjéről híres, ezerhétszáz lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán. A Faluházban kialakított ingyenes népkonyhán épp kezdik az ételosztást, bent hűvösebb van, kint viszont csak az orgonabokor ad némi árnyékot. Merőkanálnyi kifőtt tésztát, és némi húsos szaftot kapnak a sorban állók, köztük a 63 éves Lakatos Valéria, aki három dobozt tesz az átlátszó nejlonszatyorba.
Amikor arról kérdezem, beoltatta-e már magát, így felel:
– Megmondom az őszintét, én nem. Azt például nem tudom, hogy a páromat beoltották-e, mert a lábával meg az agyával kétszer is kórházba került az elmúlt évben, aztán ha ott beoltották, hát beoltották…Nemigen törődik vele ő maga se. A lányomat se tudom, hogy beoltották-e, hiába lakunk egy házban, a fiatalok nem beszélnek a dolgaikról, nem tudok róluk semmit. Lehet, hogy a fiamat beoltották, ő börtönben van, 2023. július 24-én szabadul, azt már nagyon várom. Jó irányba ment ott az élete, szakácsiskolát végzett, küldte róla a papírt is, hogy lássuk. Büszke vagyok rá – mondja. Hozzáteszi: szerinte ő maga azért vészelte át a járvány eddigi hullámait, mert nagyon okos cigányasszony. – Én minden évbe’ elmentem a doktor úrhoz, és kértem, hogy adja be nekem azt a járványmegelőző oltást. Be is adta, nem is lettem beteg, még csak nem is köhögtem. Ősszel vettem fájdalomcsillapítót, lázcsillapítót, meg köhögéscsillapítót a gyógyszertárban, hogy ha valaki lebetegszik, legyen kéznél orvosság – mondja.
Egy fiatalabb roma asszonyt biciklizés közben állítok meg, ő is csak legyint a kérdésre.
– Dehogy oltatjuk be magunkat! Egyedül a keresztapám kapta meg az injekciót, utána három napig olyan beteg lett, azt hittük, meghal. Régebben egy egész tál töltött káposztát meg tudott enni egy ültő helyében, mostanára alig fal valamit, az étvágya odavan, legfeljebb ha naponta kétszer nyammog el egy kis kenyeret. Rá se lehet ismerni.
Homonnai Attila 64 éves, Szomolyán közmunkás. Ő az egyik ház előtti kispadon, árnyékban ül, fújtat a melegtől, ki van pirosodva. Fűkaszával dolgozott egész nap, közel 40 fokban. Nincs beoltva – tudom meg –, de azzal biztat, hogy a többi tizenhárom közmunkás, akikkel együtt dolgozik, szerinte be van. Nem tartja magát vírustagadónak, az oltást is kéri majd, ha úgy alakul, de ő maga meg van győződve arról, hogy húsvétkor már átesett a fertőzésen. Mikor azt kérdem, csináltatott-e olyan tesztet, ami az ellenanyagot mutatja ki a szervezetében, csak legyint. Miből? – kérdi lemondóan.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabő 2300 lakosából 514-en vannak beoltva eddig – tudjuk meg Vaszily Edittől, a település háziorvosától. Ez az adat első ránézésre mindössze 22 százalékos beoltottságot jelentene, azonban árnyalja a képet, hogy ezen a zömmel romák lakta településen a lakosok mintegy fele 18 év alatti. Ez utóbbi korosztályban a faluban összesen 11 fiatal van beoltva, a többiek a felnőtt vagy idős korosztályhoz tartoznak. Tasi Krisztinától, a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programjának itteni koordinátorától megtudjuk: eleinte főleg az idősebbek, vagyis az 50 év felettiek jelentkeztek a védőoltásért, őket a szeretetszolgálat buszával rendszeresen szállították a karcagi kórházban kijelölt oltópontra. Később már a doktornő is bekapcsolódott az oltásokba, kényelmesebbé vált a rendszer, és nagyobb számban jelentkeztek már a huszon-, harminc-, negyvenévesek is. A programvezető tapasztalata szerint sokan nem óvatosságból vagy meggyőződésből, hanem pusztán a védettségi igazolvány biztosította szabadságért vállalták az oltást.
Ezt igazolja, hogy júliustól, amikor feloldották a korábbi szigorításokat, és a legtöbb helyen már nem kérik az igazolványt, Tiszabőn gyakorlatilag nullára csökkent az oltási kedv, sőt, közel száz olyan ember van a faluban, aki, noha az utóbbi hetekben lett volna esedékes, a második oltást már nem is vette fel. A máltaiak mindent megtettek, hogy tájékoztassák a helyieket az oltás fontosságáról, sokaknak segítettek kitölteni a regisztrációs lapot, vitték az embereket az oltópontra, s a tanodában, a gyerekházban akivel csak tudtak, beszéltek erről. Erőltetni, kényszeríteni azonban senkit nem akartak, mindenkire rá volt bízva, hogy miként dönt a saját sorsáról – mondja Tasi Krisztina.
A maga 3500 lakójával az ország legnagyobb szegregátumának számító miskolci Lyukóvölgyben az önkormányzat a katonaság közreműködését kérve, oltóbusszal serkentette a helyieket abban, hogy vegyék fel a védőoltást. Az itt tevékenykedő civil szervezetek munkatársai sorra járták az utcákat, és mindenhol elmondták az embereknek, hogy az oltás voltaképpen „házhoz jön”, ráadásul egydózisú vakcinát kapnak, nem kell még egyszer sorban állniuk. Ehhez képest mindössze 124 jelentkező akadt a meghirdetett napra, de a katonák a helyieknek azt mondták: a megyében máshol három faluból jött össze ennyi ember, úgyhogy a lyukóvölgyi még nem is olyan rossz arány. Az elmaradottabb településrészeken élők között sokakban élnek tévhitek a vakcináról. Lyukóvölgyben ottjártunkor több roma asszony is arról beszélt, hogy az oltás meddőséget okoz, márpedig ő még gyereket akar, esze ágában sincs megszúratni magát. Volt, aki a tűszúrástól félt, mások szerint az injekció halálosabb, mint maga a betegség, úgyhogy nem érdemes kockáztatni.
Szerettük volna megkérdezni a két sereghajtó megye kormányhivatalát, mely településeiken volt nagyobb az oltási kedv, s hol a legrosszabbak a statisztikai adatok, de lapzártánkig sem Borsod-Abaúj-Zemplénből, sem pedig Jász-Nagykun-Szolnokból nem kaptunk választ.
Egyre hátrább az oltási ranglistán
Tovább csökkent az oltási kedv Magyarországon, derül ki az utóbbi három hét adataiból. Július 2-a óta – amikor is a legalább egyszer beoltottak száma elérte a további nyitáshoz szükséges 5,5 milliót – mintegy 48 ezren kapták meg vakcinájukat. Csaknem kétszer ennyi, 84 ezer ember oltottak be azonban ugyanennyi idő alatt, a július 2-át megelőző 11 napban. Vagyis csaknem felére esett vissza az új oltottak száma három hét alatt.
Annyira megtorpant a magyar oltási program, hogy a legalább egy dózist megkapottak arányát tekitnve már 10 uniós tagállam is megelőzte Magyarországot az Our World in Data adatgyűjtő portál legfrissebb statisztikái alapján. Az Orbán-kormány által sokáig a siker fokmérőjeként tekintett mutatóban Málta áll a legjobban, ahol a lakosság 84 százaléknak adtak be legalább egy adag vakcinát, miközben Magyarországon 57 százaléknak. Szintén elhúzott előttünk Belgium, ahol már 65 százalék jutott oltóanyaghoz, de már Németország is lehagyott minket a maga 58 százalékával.
Ha a trendek folytatódnak hamarosan Ausztria, Írország, Franciaország, Ciprus, és Svédország is elsuhanhat mellettünk, hazánk az európai uniós átlag alá kerülhet a nemzeti hatáskörben beszerzett több millió dózis orosz és kínai vakcina ellenére. Az pedig csak idő kérdése, hogy az első dózis kiosztásában előttünk járó tagországok a teljes átoltottságot illetően is megelőzzenek minket: jelenleg ugyanis az EU-ban nem a vakcinakészletek nagysága, hanem a lakossági hajlandóság diktálja a tempót. Márpedig a tagállamok zömében a döntéshozók különböző módszerekkel igyekeznek bátorítani az embereket arra, hogy beoltassák magukat – például nyereményjátékokkal vagy a védettséget szerzőknek kijáró többletjogokkal. Az Orbán-kormány részéről azonban nem érzékelhető hasonló törekvés. Hazánkban az érvényes szabályozás minimális ösztönző erővel bír, hiszen a július eleji lazítás óta szinte az összes közösségi-szabadidős tevékenység elérhető a védettségi kártyával nem rendelkezők számára is. Így viszont még az is kétségesnek látszik, hogy egyáltalán elérjük-e a 70-80 százalékos átoltottságot, ami becslések szerint a nyájimmunitáshoz szükséges.
Mindazonáltal az uniós tagállamok egy részénél még mindig jobban áll hazánk. A Visegrádi Négyek közül továbbra is Magyarországon a legmagasabb az átoltottság, Csehország és Lengyelország ugyan lassan behozza a lemaradását, a saját kontójára Szputnyik V-t vásárló Szlovákia viszont jelentősen lemaradt. Szintén előzzük Görögországot, a balti államokat, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát is, a politikai patthelyzet által bénított Bulgária pedig pedig olyan siralmasan alacsony az oltási hajlandóság, hogy az ottani lakosság mindössze 14,5 százalékát adatott be magának legalább egy adag vakcinát.
