Bulgária;patthelyzet;választási eredmény;

- Pattra patt Szófiában

Tovább tart a politikai bizonytalanság, miután immár a második egymást követő választásnak sincs nyilvánvaló nyertese.

A vasárnapi voksok 95,2 százalékos feldolgozottságánál még a Bojko Boriszov által irányított korábbi jobboldali kormánypárt, a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) állt az élen. Aztán – ahogy beérkeztek a külföldi szavazókörzetekből az eredmények – a fiatalok között legnépszerűbb erő, a "Van ilyen nép!" (ITN) vette át a vezetést. Ezt Szlavi Trifonov szórakoztatóipari nagyvállalkozó és népénekes alapította. A parlamentbe hat szervezet jutott be: három úgynevezett protesztpárt, amelyek a tavalyi korrupcióellenes tüntetéssorozat nyomán erősödtek számottevő politikai tényezővé. Három "hagyományos" párt pedig a bolgár közélet romlott állapotait, a status quo-t testesíti meg: a GERB, a szocialista BSZP és a török-muzulmán DPSZ (Mozgalom a jogokért és a szabadságért). 

Boriszov az április 4-i választásokig állt az ország élén. Akkor pártja az első helyen végzett, ám senki sem kívánt vele koalícióra lépni, így Rumen Radev elnök kénytelen volt kiírni a megismételt választást. Csakhogy a patthelyzet megismétlődött, újra nincs egyértelmű győztes.

Az elmúlt két hónapban az országot az elnök által kinevezett hivatalnok-kormány irányította, míg a tiszavirág életű parlament megsokszorozta a külföldi választókörzetek számát és bevezette a szavazógépek használatát. Az elnöki kormány miniszterei közben egy sor vizsgálatot indítottak, s a kormányzati szekrényekből csontvázak tömege hullott ki: Boriszov pártja maffiaként működött, a GERB emberei lenyúltak minden elérhető európai és hazai forrást. Az országot uraló bűnszervezetet az ügyészség és a korrupt bírók fedezték.

A belügyi tárca az utóbbi hetekben kezdte vizsgálni a tömeges szavazatvásárlások eseteit. Kiderült például, hogy több megyében az állami erdőgazdasági cégek csak azoknak adtak el tűzifát, akik deklarálták, hogy a GERB-re szavaznak. Az oknyomozó sajtó feltárta, miként tart egész településeket politikailag is jobbágysorban néhány helyi „gazda”, akik tetszés szerint váltanak pártot. A leleplezések a jelek szerint nem tudták alapvetően megrendíteni a GERB bázisát, a választói aktivistás viszont tovább csökkent. Áprilisban 49, ezúttal mindössze 41 százalék szavazott.

A még nem végleges eredmények alapján a „Van ilyen nép!” (23,91 százalék) szinte holtversenyben végzett a GERB-bel (23,69). A harmadik-negyedik helyen a Bolgár Szocialista Párt (13,51) és a jobbközép Demokratikus Bulgária (12,56) található. Utánuk következik az örökös háttérerő török-muzulmán DPSZ (10,66), végül éppen csak meghaladva az öt százalékot jön a harmadik új párt, az "Egyenesedj fel, banditák kifelé!" nevű, inkább balos mozgalom. A nacionalista pártok nem jutottak be a parlamentbe, ahogy ez nem sikerült Vaszil Bozskov szerencsejáték-mágnás Dubaiból szervezett "bosszú pártjának" sem.

A kormányalakítás áprilishoz hasonlóan most is esélytelennek tűnik. A győztes Szlavi Trifonov hétfőn azt mondta, nem akar koalíciót, mert annak rossz a politikai konnotációja, s a másik két protesztpártot is csak a „kisebbik rossznak” tartja. A három új pártnak amúgy sem lenne többsége. Trifonov Nikola Vaszilevet ajánlotta miniszterelnöknek, aki tagja volt két korábbi koalíciós kormánynak is. Miniszterjelöltjei többnyire szakemberek, néhányan már szintén töltöttek be kormánypozíciókat.

Az első kommentárok borúsak és újabb rendkívüli választást jósolnak. Könnyen elképzelhető, hogy Szlavi Trifonov erre játszik, de előbb el akarja érni a választási rendszer átalakítását a mostani listásról egyéni választókerületire.

Trifonov ígéreteiA bolgár közéleti térben otthon vannak a politikai messiások. Trifonov is hasonló jelenségnek látszik. Azt ígéri, hogy mindenhová óvodát épít, ahová kell, két bolgár űrhajóst küld a NASA révén a kozmoszba, azonnal vesz egymillió tabletet az iskoláknak, befejezi az autópályákat, beviszi Bulgáriát a Schengeni-övezetbe és hozzálát a bírósági reformhoz. 

A technológiai cégekre kivetendő új adó javaslatát július 20-án jelentette volna be a testület, hogy egyfajta forrásbevételben részesüljön koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagjához.