Lényegi változás nem történt Bulgáriában az április 4-i parlamenti választások óta, a politikai erőviszonyok befagyni látszanak, s ha az előzetes közvélemény-kutatások igaznak bizonyulnak, ezúttal sem tud többségi kormányt alakítani egyetlen politikai párt sem, és kormányzóképes potenciális koalíció sem körvonalazódik. A voksolás előtti utolsó felmérések minimális eltéréseket mutattak, fej-fej mellett mérték a három legnagyobb pártot. A Bojko Boriszov vezette jobboldali konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt (GERB), amely az áprilisi választást is megnyerte ugyan, de kormányt önmagában nem tudott alakítani a maga 24 százalékával és egyetlen politikai erő sem vállalta vele a közös kormányzást, ezúttal is az élen áll, de még gyengébb, 20 százalék körüli eredménnyel. Egyetlen iroda, az Elemzési és Marketing Központ június 26. és július 1. közötti felmérése szerint a tavalyi kormány- és Boriszov ellenes tüntetések idején megalakult, és már az áprilisi választásokon szoros versenyben a második helyen végző rendszerellenes új populista párt, a Szlávi Trifonov etno rockzenész vezette Van ilyen nép (ITN) minimális különbséggel ugyan, 0,2 százalékkal, de megelőzi a GERB-et. Ezen iroda szerint az ITN 20,8, a GERB 20,6 százalékon áll, Bulgária legrégebbi, fennállásának 130.évfordulóját nemrég ünneplő szocialista párt, a BSZP 15,5 százalékkal a harmadik. De van olyan iroda, a Meridiana, amely a három dobogós párt között minimális különbséget mért. Szerintük a GERB vezet 22,5 százalékkal, az ITN 21,7, a szocialisták pedig 20,6 százalék támogatót tudhatnak maguk mögött.
Abban megegyeznek az előrejelzések, hogy vélhetően hét párt jut be a parlamentbe. A kormányalakítás szempontjából igen fontos középmezőnyben a török kisebbség pártját, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPS) tömörülést 11,1 -11,4 százalék között, a viszonylag új liberális konzervatív erőt, a Demokratikus Bulgária koalíciót 12.3- 11,1 között mérték. A tavalyi korrupcióellenes, kormányellenes tüntetésekből kinőtt másik mozgalom, a Kelj fel! Gengszterek kifelé! is a bejutási küszöb körül mozog 4,7-5,1 százalékkal, akárcsak a Bolgár Hazafiak.
Mindez azonban azt is jelzi, hogy Bulgáriában az izraeli válság ismétlődhet meg, vagyis bárhány előrehozott választást is rendeznek, ugyanaz a patthelyzet termelődik újra, az egyetlen kilábalási megoldás pedig a kényszerű nemzeti egységkormány. Izraelben ez negyedik nekifutásra sikerült, bár egyelőre nem tudni mennyire lesz működőképes, de Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és az általa vezetett koalíciót sikerült eltávolítani. Bulgáriában már az áprilisi választás utáni kudarcos kormányalakítási kísérlet után visszalépett a kisebb megszakításokkal 12 éven át kormányzó Bojko Boriszov, ám pártját mindmáig az ő neve fémjelzi és annak ellenére ott van az élvonalban, hogy a többség szemében a Boriszov/GERB kormányzás a korrupciót, az oligarchák hatalmát, a pártklientelizmust, a szabadságjogok visszaszorítására való törekvést, a média és az igazságszolgáltatás szabadságának és függetlenségének a megnyirbálását jelentette.
A többség jelenleg is nemcsak kormány, hanem „rendszerváltást” szeretne, ám a Boriszov ellenes táboron belüli összefogás lehetetlen. Az új pártok, mindenekelőtt a teljesen ideológia nélküli, csak korrupcióellenes szlogenekre épülő Van ilyen nép (ITN), elutasítanak bármiféle együttműködést a hagyományos pártokkal, a GERB-el, a szocialistákkal és a törökök pártjával, mert mindannyiukat a régi korrupt rendszer részeinek tartják. A rockzenész Tifonov senkivel nem tárgyal, nem áll ki vitára a kampányban, üzeneteit saját televíziós csatornáján és a közösségi médiában közvetíti. Ennek ellenére igen népszerű – nyilván zenész ismertségéből adódóan is, az államfő Rumen Radev elnök (49,3 százalék) mögött a második, 32,9 százalékkal.
Boriszov utolsó esélye lehet a vasárnapi voksolás a bársonyszékbe való visszatérésre, amire igencsak kevés az esély. Ha nem győz Bulgáriában így vagy úgy, de új fejezet kezdődik.
