Megkongatta a vészharangot a napokban a Recruitment and Employment Confederation (REC), a munkaközvetítőket tömörítő brit szervezet. A KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó céggel közösen készített felmérése szerint 1997 óta nem csökkent olyan mértékben a rendelkezésre álló munkaerőállomány, mint most júniusban. Már a vesztegzár utáni nyitás eddigi fázisai is élesen felszínre hozták azt a tényt, hogy a vendéglátóiparból szakácsok, kukták, pincérek, takarítók, a kereskedelemből raktári dolgozók, a szállításból kamionsofőrök nagy számban hiányoznak, de nehézségei vannak az építőiparnak, az ipari termelésnek és a közlekedésnek is. Most azonban úgy látszik, a munkaerőhiány olyan tipikusan magasabb fizetést biztosító szakmákra is kiterjedt, mint a pénzügy, számítástechnika, logisztika, könyvelés és a mérnöki pályák.
A négyszáz munkaerőközvetítő ügynökség bevonásával elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a probléma gyökerét a hazájukba visszatért európai vendégmunkások jelentik, illetve az a tény, hogy a Covid-19 nyomán bonyolulttá vált a határátlépés, a brit kormány pedig a Brexit ez év eleji tényleges életbe lépésével alaposan megszigorította a bevándorlási törvényeket. Nem segíti a munkaerőellátást az sem, hogy az első, 2020. március 23-i vesztegzár bevezetése után létrejött kényszerszabadságolási rendszer még szeptember 30-ig működik. Változatlanul másfélmillió dolgozót érint a fizetése 80 százalékát biztosító szisztéma, mely megakadályozza a munka frontjára való visszatérésüket.
Becslések szerint 1,3 millió külföldi munkás hagyta el a szigetországot a pandémia kezdete óta. Üzleti vezetők szerint a Brexithez fűződő bevándorlási szabályok enyhítése segítene a munkaerőhiányon, bár nyilvánvalóan nem ártana a brit munkaerő meggyőzése sem, hogy jobb híján végezze el a derogálónak tartott feladatokat, például a szezonális eper leszedését, mely idén nagy mennyiségben romlott meg a földeken.
Mint arról lapunk többször beszámolt, az Európai Unióból a szigetországban munkát vállalni készülők számára immár nem elég, ha útlevelükkel vagy személyazonossági igazolványukkal próbálják igazolni magukat. Ahogy erről a brit kormányzati portálon, www.gov.uk honlapon keresztül magyar nyelven is lehet tájékozódni, ha valaki jogosultnak érzi magát a pontalapú bevándorlási rendszeren keresztül szerencsét próbálni az Egyesült Királyságban, elsőként a személyazonosságát kell bizonyítania a UK Immigration: ID Check alkalmazás segítségével, illetve ennek híján egy vízumigénylési központon keresztül. A visszaigazolás pozitív elbírálásának kézhezvétele előtt nem érdemes útra kelni. Az ún. szakképzett munkavállalói vízum elnyeréséhez konkrét állásajánlat szükséges egy a Belügyminisztérium által elismert támogatótól, alaphelyzetben legalább évi 25 600 fontos (10,6 millió forint) bér ígéretét kell felmutatni, továbbá a Közös Európai Referenciakeret szerinti B1 szintű angol nyelvtudás birtokában illik lenni. Egészségügyi dolgozók gyorsított eljárás keretében és alacsonyabb kérelmezési díjak ellenében léphetnek be a szigetországba, ha megfelelnek a szakképzett munkaerővel kapcsolatos feltételeknek, egyben állásajánlatot kaptak az NHS egészségbiztosítótól, vagy a szociális ellátástól.
A munkavállalási helyzet nem annyira reménytelen, mint első pillantásra tűnhet, miután egyéb vízumlehetőségek is léteznek, mint az ún. Global Talent, a legmagasabban képzett, legtehetségesebb, vagy egyedülálló szakértelmet felmutató személyek számára kialakított struktúra, vagy a startup- és innovátori vonal. Külön téma a diákvízum azok számára, akik már felvételt nyertek egy tanintézetbe, beszélnek, olvasnak, írnak és értenek angolul, sőt elegendő pénzzel rendelkeznek a tanfolyam kifizetéséhez, illetve önmaguk eltartásához. Októbertől kezdve az EU-ból érkező diákok már nem élvezik a hazai hallgatókéval megegyező kedvezményes tandíjat. Az egyes intézmények tanulmányi és önfenntartási költségeit azok saját honlapján lehet megtalálni, de például a világ egyik vezető egyetemén, Cambridge-ben a legjutányosabb kurzusok, köztük az angol vagy a történelem évi 22 ezer, a legdrágább, az orvos- és állatorvostudományi tanulmányok azonban 58 ezer fontba kerülnek, mindehhez pedig évi mintegy 9-10 ezer font körüli kollégiumi és 11 ezer fontra becsült életviteli költség járul. Külföldi diákok nem részesülnek a brit diákhitel provízióban sem.
A brit bevándorlási helyzetet jól ismerő Migration Observatory igazgatója, Madeleine Sumption azok közé tartozik, aki vonakodik közvetlen kapcsolatba hozni az új bevándorlási rendszert és a munkaerőhiányt, miután megbízható adatok hiányában, a kényszerszabadság folytatódásával és a járvány körüli bizonytalanságok miatt "homályos" számára a kép. Megítélése szerint "csak" több tízezres az EU országokba visszatért dolgozók nagyságrendje. Sumption úgy gondolja, a Brexit hosszú távon nem a gazdaság egészének fejlődését, hanem annak összetételét érinti. A szakértő "alacsonyabb növekedést vár a munkaigényes szektorokban, melyek nagy mértékben építettek a munkaerő szabad mozgására".
