Az Európai Bizottság nem függesztette fel a tárgyalásokat a helyreállítási tervről a magyar kormánnyal - cáfolta Vera Jourová bizottsági alelnök a nemzetközi sajtóban lábra kapott híreszteléseket a megbeszélések befagyasztásáról. A párbeszéd ugyan folytatódik, de nehéz szakaszba jutott, mert a brüsszeli testület az ígértnél szigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket és garanciákat kér a budapesti döntéshozóktól a közösségi források védelme érdekében. “Szeretnénk követni a pénz útját”, fogalmazta meg egy illetékes a bizottsági elvárásokat. Brüsszel jelenleg az Orbán-kormány válaszát várja, hogy készen áll-e a terv módosítására. Magyarországnak 2021-2024 között 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutna az EU járvány utáni gazdaságélénkítési alapjából. Az összeg 13 százalékát kitevő előleg már idén megérkezhet az államkasszába, ha sikerül megegyezni. A végső szót nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok pénzügyminiszterei mondják ki.
Az EU-Monitornak nyilatkozó források szerint az utóbbi napok eseményeinek - elsősorban a “pedofiltörvény” elfogadásának - a hatására “markánsabban megjelentek a jogállami szempontok” a nemzeti tervről szóló egyeztetéseken. A bizottsági szigort üdvözölték európai parlamenti képviselők, akik régóta sürgetik, hogy a brüsszeli testület kösse egyértelműbb feltételekhez a kifizetéseket. Az erélyes fellépés az első jele annak, hogy Brüsszel készül a jogállami feltételrendszer alkalmazására és kész korrupcióellenes garanciákat kérni a kifizetésekért cserébe.
A tervezettnél hosszabbra nyúló konzultációk miatt csúszhat a helyreállítási alapból származó pénzek átutalása, de veszélybe kerülhetnek az EU általános költségvetéséből érkező források is az LMBTIQ közösséghez tartozó személyek jogainak megsértése miatt. Vera Jourová emlékeztetett arra a szabályra, amely szerint a közösségi alapok felhasználása során tartózkodni kell a hátrányos megkülönböztetés minden formájától, a szociális célú programok megvalósításakor pedig tiszteletben kell tartani az EU Alapjogi Chartájának előírásait. Az Európai Bizottság véleménye szerint a magyar törvény diszkriminál és több ponton is sérti az EU alapértékeit, és ennek pénzügyi következményei lehetnek. “A Bizottság aktívan nyomon fogja követni, hogyan érvényesülnek az alapvető jogok az EU büdzsé végrehajtása során”, hangsúlyozta a politikus az Európai Parlamentben, ahol a képviselők szerda délelőtt gyakorlatilag négy órán át vitatkoztak a magyarországi jogállam és demokrácia helyzetéről. A “pedofiltörvény” mellett szóba került a 7. cikkelyes eljárás és a júniusi EU-csúcs, amelyen Orbán Viktor kormányfő példátlan bírálatokat kapott kollégáitól a “szégyenletes” jogszabályi változtatások miatt.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök kijelentette, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni az uniós értékek védelmében, előrevetítve a kötelezettségszegési eljárás elindítását. “Ez a törvény teljesen ellentétes az emberi jogok, az egyenlőség és az emberi méltóság elveivel”, tette hozzá.
Az érzelemdús vitában felszólaló képviselők többsége erős szavakkal bírálta a magyar jogszabályt. Sokan kárhoztatták az uniós értékek megőrzéséért felelős intézményeket, amiért odáig fajulhattak a dolgok, hogy egy európai uniós országban a homoszexuálisokat a pedofilokkal egybemosó törvényt fogadjanak el. “Gratuláljunk Orbán Viktornak, a leginkább homofób törvény európai bajnokának!”, mondta a mikrofonba a holland liberális Sophie in’t Veld. Sokan sürgették, hogy a tagállamok folytassák a magyarországi jogállami sértéseket feltáró 7. cikkelyes eljárást, és hozzanak végre döntéseket. Voltak akik pénzmegvonást, valamint bírósági eljárást szorgalmaztak az alapértékek és a jogállami normák megszegése miatt. “Hagyják abba Orbán Viktornak és családtagjainak a finanszírozását!”, hangoztatta a DK-s Dobrev Klára.
Az EP euroszkeptikus és szélsőjobboldali tagjai szerint az Unió túllépi a hatáskörét, amikor beleszól családjogi, gyermekvédelmi ügyekbe. A fideszes Hidvéghi Balázs visszautasította az ülésteremben uralkodó “felsőbbrendű hangnemet és a gyarmatosító arroganciát”, míg Győri Enikő “hisztériakeltésnek” nevezte a felháborodást.
