Sajátos kettősséggel válaszolt a kormány - pontosabban annak két különböző tárcája - két, egymáshoz sokban hasonlító felvetésre.
A Mi Hazánkos Apáti István a magyar határtól 3 kilométerre található felvidéki Jánokon (Janík) tervezett "hulladékégetővel" kapcsolatban nyújtott be kérdést a Miniszterelnökséghez. A képviselő emlékeztetett az erőművel kapcsolatos tiltakozásokra. Megfogalmazása szerint az építést egy gyanús, offshore hátterű, elérhetetlen tulajdonosokból álló cég kezdeményezte. A létesítmény eredetileg a környékbeliek és a hatóságok által is elfogadott biomassza-alapon indult. (A fogalom a növényégetést fedi.) Ám az engedély trükkös módosítása révén az üzemben a biomassza mellett már leginkább hulladéknak nevezhető szilárd másodlagos tüzelőanyagot (tdp) égethetnek. A térségben uralkodó észak-nyugati széljárás miatt ez kihatna a magyar oldali települések eleve kirívó légszennyezettségére. Egy baleset a talaj- és kútvizet is veszélyeztetné. A képviselő a magyar kormány tervezett lépéseiről érdeklődik.
A Jánok közelében működő biomassza erőműről, illetve tdp-égetés engedélyezéséről nem érkezett értesítés Szlovákiából - írja a kérdező trianoni búskomorságában osztozó, ám szakszerűséget is sugalló válaszában Nagy István agrárminiszter. Az 1991-es Espooi Egyezmény jegyében Magyarország tájékoztatást kért. Ez alapján Szlovákiának be kell mutatnia a környezeti hatástanulmányt és véleményezési lehetőséget kell biztosítania a hazai nyilvánosság és hatóságok számára. Az agrártárca honlapján ígér tájékoztatást. Bár Magyarországnak vétójoga nincs, a szlovák környezetvédelmi engedély csak a nemzetközi eljárások után, azok tapasztalatainak megfelelő mérlegelésével adható ki - zárja levelét Nagy István.
A terveket kétségkívül úgy Jánok, mint öt tucat környékbeli szlovák és magyar település élénk tiltakozása övezi. A szemétégetést lehetővé tévő engedélymódosítás ellen több ezer aláírás gyűlt össze. A beruházót képviselő Peter Cunderlík ugyanakkor több ízben visszautasította a bírálatokat. Szavai szerint a tdp válogatott alapanyag, amit nem égetnének, hanem gázosítanának, így a (kétmillió eurós, másfél év alatt felépítendő) új üzem kéményt sem igényel. Beáta Serbinova, a járási hivatal környezetvédelmi osztályvezetője az Új Szónak szintén védte a változtatást, mondván: a tdp a biomasszánál kevésbé szennyez, az esetleges füst pedig lakatlan területen oszolna szét.
Gyökeresen más hangulatú kormányválasz érkezett a Kaposváron tervezett növénytüzelésű erőműtervről érdeklődő Kocsis-Cake Olivio megkeresésére. A párbeszédes képviselő emlékeztet: míg a Szabadics Zrt. nemrég 4,1 milliárdos ajánlattal nyerte meg a városi vagyonkezelő pályázatát, a költségeket egy 2017-es uniós kiíráson még 1,22 milliárdra becsülték. Brüsszel most is ad pénzt. A Szabadics Zrt. NER-es beágyazottságára jellemző, hogy a fideszes fellegvárnak számító megyeszékhely számos közpénzes megbízását tudhatja magáénak.
Kocsis-Cake Olivio felhívja a figyelmet: a terv környezetvédelmi aggályokat is felvet. Több szaktanulmány kétségbe vonja a faapríték-égetés hasznát az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az eljárást így egyre kevésbé sorolnák a támogatott megújulóenergia-beruházások közé. Az ellenzéki honatya az iránt érdeklődik, mitől kúszott fel az ár a négyszeresére, kap-e állami támogatást a terv, illetve a faégetés helyett miért nem támogatja a kormány az olyan tiszta energiaforrások, mint a szél hasznosítását.
Valóban elkeserítő lehet a Gyurcsány-showban mindössze mellékszerepet kapó Karácsony-párt helyzete, ha ön úgynevezett zöldpárti képviselőként egy környezetbarát fejlesztést támad - fújja meg a propaganda egy új sípját válaszában Schanda Tamás, az innovációs és technológiai tárca parlamenti és stratégiai államtitkára. A hivatkozott beruházással több mint 12 ezer tonna üvegházhatású gáz kibocsátása előzhető meg - teszi hozzá. A szélenergia jelenleg is a megújulóenergiamix része, de hazánk természeti adottságai miatt a napenergia hasznosítása előnyösebb - zárja rövid, de karcos tájékoztatását Schanda Tamás.
Szakértők szerint, bár a fatüzelés számszakilag nem okoz többlet-légszennyezést - hisz az égés során úgymond csak annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit a növény élete során megkötött -, mégis csak szennyez. A szélenergiára vonatkozó, sokadszorra ideillesztett propagandapanelük kapcsán érdemes megjegyezni, hogy kutatások szerint a megújuló források közül a hazai adottságokat figyelembe véve a nap után a szél a második legjobb. A "biomasszának" nevezett növénytüzelés ennek csak töredéke. Az Orbán-kabinet csak a szociálliberális időszakban engedélyezett, csekély számú szélerőművet tűri meg azok leszereléséig. Schanda Tamás a konkrét kérdésekre szokás szerint nem válaszolt.
Bár a nyilatkozatok tükrében a szlovák üzem kevésbé szennyezné a levegőt, mint a kaposvári, a kormány mégis ez utóbbi, igaz, NER-közeli fejlesztést védi harcosan. A szlovák beruházástól eltérően ugyanis erről bizonyára nagyon is rendelkeznek információkkal.
