A kormány előzetesen nem küldte meg véleményezésre a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) azt a jogszabályt, amely megszünteti a lehetőséget, hogy adományozók névtelenül támogassanak civil szervezeteket. Az adatvédelmi hatóság ezért a rendelet közzététele után vizsgálja annak tartalmát – tájékoztatta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Népszavát.
A civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet múlt héten módosította a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint az egyesületeknek, alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük közhasznúsági jelentésükben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. A rendelkezés gyakorlatilag azonnal (már másnap) életbe lépett.
Péterfalvi Attila kérdésünkre hangsúlyozta, hogy hivatala értelemszerűen csak olyan elfogadott (vagy tervezettként létező) jogszabályt tud vizsgálni, amelynek már ismert a szövege. Az Orbán Balázs által kilátásba helyezett újabb módosítás egyelőre még nem tartozik ebbe a körbe. Ezzel együtt az adatvédelmi hatóság elnöke elmondta, hogy a rendelet vizsgálatakor „figyelembe veszik” azt az elképzelést is, amit az államtitkár vázolt a közösségi oldalán.
Hiszen egyáltalán nem mindegy – tette hozzá –, hogy a névtelen adományozás lehetőségének megszüntetése az összes, akár csak 100 forintos felajánlásokra is vonatkozik-e majd, vagy a jogalkotó meghatároz valamilyen összeghatárt. A szükségesség és arányosság elvének szempontjából ennek jelentősége van – állapította meg Péterfalvi Attila.
Közlése szerint az információs törvényben rögzített jogok érvényesülésén túl az adatvédelmi hatóság azt is vizsgálja, hogy a jogszabály mennyiben felel meg a GDPR-nek, az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének.
Kérdéseket küldtünk Orbán Balázsnak. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni az államtitkártól, hogy a kormány milyen megfontolásból akarja módosítani a múlt héten módosított rendeletet. Ha érdemleges választ kapunk, közölni fogjuk.
Már a százhoz közelít azoknak a civil szervezeteknek a száma, amelyek a rendelet visszavonását követelik. A jogszabály elfogadása előtt velük nem egyeztetett a kormány, ahogyan – mint az Péterfalvi Attila mostani nyilatkozatából kiderült – az adatvédelmi hatóság hivatalával sem.
