- Propagandának jó, hogy lezárjuk a határokat, s nem engedjük ki az építőanyagot, csak éppen az építőipar erősen importigényes, idehaza nincsenek igazán nagy gyárak. Ha a döntésre például az olaszok és a lengyelek úgy reagálnak, hogy oké, de akkor mi sem viszünk árut Magyarországra, akkor leáll a teljes magyar építőipar – kommentálta a kormány, illetve Orbán Viktor miniszterelnök építőipari árakkal kapcsolatos bejelentéseit Horváth Ákos építőipari generálkivitelező.
A kormányfő a múlt héten jelentett be több intézkedést – októbertől kiviteli korlátozást bizonyos építőipari termékekre, illetve ezekre bejelentési kötelezettséget és állami elővásárlási jogot, egyes termékeknél egy meghatározott árszint feletti extraadót, s egy éven belüli kötelező termelés-megindítást a bányákban –, mellyel az építőipari alapanyagok és termékek folyamatos drágulását tervezik megállítani.
- Alapból mesterségesen túl volt pörgetve a hazai építőipar, emellett a külföldi trendek is a drágulást erősítették – magyarázta Németh Csaba nagyatádi építőanyag-kereskedő. – Az épületfát a kanadai-amerikai vita miatt észak-amerikai cégek vették meg Közép-Európából, a kínaiak pedig mindent vesznek, méghozzá magas áron. A pandémia alatt sok gyártó kénytelen volt visszavenni a termelésből, s emiatt komoly hiány alakult ki a piacon. Jelenleg szigetelőanyagokat csak fél évre, de szimpla cserepeket és térkövet is csak hosszú hónapokra lehet rendelni.
Garamszegi Péter ezt forintosítani is tudta: az egyik dél-dunántúli településen építkező férfi március óta már háromszor újra kellett, hogy tervezze házának felújítási költségeit. - A tetőt és a nyílászárókat cseréljük le, s eredetileg 3,5 milliót mondott a mester – állította. – Május közepén aztán közölte, 3,8 millió alatt nem fog menni, bő egy hete pedig már négymilliónál jártunk. És azt mondta, ez nem biztos, hogy végleges, mert a tetőhöz a faanyag jó esetben csak szeptemberre lesz meg, s fogalma sincsen, addig hogyan alakulnak az árak.
Sokan úgy vélik az otthonfelújítási program okozta az áremelkedést, de a megkérdezett piaci szereplők szerint túlértékelik ennek hatását, a folyamat már bőven a program bejelentése előtt elindult. Ettől függetlenül sokan a látványos építőipari drágulás miatt szándékuk ellenére sem tudják kihasználni a lehetőséget. Horváth Ákos szerint az otthonfelújítási programot kihasználni akaróknak egyelőre el kellene halasztaniuk az építkezéseket, s ezzel valamelyest csökkenne az igény az építőanyagok iránt.
- Azt jól látja a kormány, hogy lépni kell, persze ez nem dicséret, hiszen ez a dolga – jelentette ki. – De segíteni nem a bejelentett intézkedésekkel tudna a családokon, hanem a nekik szánt állami programok határidejének jelentős meghosszabbításával, mivel így nem lenne kényszer, hogy mindenki egyszerre akarja felújítani az otthonát.
Horváth Ákos szerint ha a nemzetközi piac konszolidálódik, és valamennyire visszaesnek az árak, abban akkor sem szabad reménykedni, hogy visszatér a két évvel ezelőtti állapot. Amíg viszont marad a sorban állás az anyagokért, addig az árakat sem tudja befolyásolni még a kormány sem.
Nemzetközi folyamatok miatt szálltak el az árak
Szerencsétlen időzítéssel indította útjára a kormány az otthonfelújítási programot, amelynek keretében januártól akár 3 millió forintot is visszaigényelhetnek a felújítási költségekből a gyermekes családok. A szakértők a program elindulása előtt figyelmeztettek, hogy a jelentős többletforrások piacra zúdítása révén hirtelen ugrik meg a kereslet – mindenki felújítani akar majd -, s ez emelni fogja az árakat. Ez történt ugyanis az eddigi otthonteremtési támogatások esetében is.
A kormány mégis csak most, az elszálló építőipari anyagárak kapcsán kezdte el szajkózni, hogy a családok támogatására szánt pénzek nem válhatnak vállalati extraprofittá. Az utóbbi hetekben több fronton is "támadást" indítottak a gyártókkal és forgalmazókkal szemben, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mellett immár a fogyasztóvédelmi ellenőrök is vizsgálják az építőanyagok piacát. A miniszterelnök beígérte az extraadót és a kiviteli korlátozást is. Érthető a próbálkozás, hiszen a családok – azaz a választók - figyelmét az otthonfelújítási program kifejezetten ráirányította a drágulásra, így a kormány szándékaival ellentétben most öröm helyett üröm kíséri a lakások és házak korszerűsítését.
A drasztikus építőanyagdrágulás mögött ugyanakkor főként nemzetközi folyamatok húzódnak meg. A megoldást szakértők szerint inkább az alternatív beszerzési források jelenthetnék, ám ilyen kormányzati tervekről egyelőre nem hallani.
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének májusi felmérése szerint az alapanyagok tavaly év vége óta átlagosan 15-20 százalékkal drágultak. A legjelentősebb, 72 százalékos áremelkedést a faanyagoknál tapasztalták - azóta a fa ára szinte naponta változik - a hőszigetelőanyagokért 47, az elektromos kábelekért és vezetékekért 42, a gépészeti szerelvényekért 24 százalékkal kell többet fizetni. A fa árának emelkedését az okozza, hogy a pandémia alatt leálltak a fűrésztelepek, a kanadai konfliktus miatt pedig az USA Európából vásárolt fát, és ez hiányhoz vezetett. A kereskedelmi konfliktusok miatt az acél ára is jelentősen emelkedett.
A BASF németországi vegyianyag gyárának márciusi leégése pedig hatalmas rést ütött az alapanyagpiacon, hiszen az üzemben készült adalékanyagok révén kiemelkedő szerepet tölt be az európai építőanyag-gyártásban. Az Ever Given hajó megfeneklése a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán okozott fennakadásokat az ellátási láncban. A tovagyűrűző hatások miatt nemcsak a drágulás, hanem az áruhiány és a lassú szállítás is probléma. Ráadásul egész Európában elindultak az energiahatékonyság növelését célzó lakásfelújítási programok, így a pandémia idején elhalasztott kereslet egyszerre zúdul rá a piacra. Eközben a magyar építőipar erőteljesen függ a nemzetközi folyamatoktól, tavaly a felhasznált építőipari alapanyagok 48 százaléka külföldről származott.
Az áremelési hullámra ugyanakkor valószínűleg mások is felülnek. Erre hivatkozik a kormány is, amikor bizonyos árszint felett extraadót akar kivetni a termékekre. Nagy Márton, Orbán Viktor főtanácsadója szerint például a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével.
