Továbbra is csak homályban tapogatózunk a kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszával kapcsolatban, sőt még a legalapvetőbb kérdésekre sincs egyértelmű válasz, például arra, Magyarországnak milyen haszna származik majd a projektből. Mindez a bizonytalanságot és a bizalmatlanságot növeli, ami akár alá is áshatja a terveket – hangzott el a Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének hétfő délutáni konferenciáján, ahol hazai és külföldi szakértők vitatták meg a Fudan magyarországi terjeszkedésének kérdését. Már amit a részletek szinte teljes hiánya mellett meg lehetett vitatni.
David Goodman, a szucsoui Hszian Jiaotong-Liverpool Egyetem professzora hangsúlyozta, még azt sem tudni, milyen diákokat vesznek majd fel az egyetemre (bárkit vagy csak a kínai elit gyerekeit), és hogy egyáltalán mit fog csinálni Budapesten ez az intézmény. Azokat az aggodalmakat viszont nevetségesnek tartja, melyek szerint a Fudan a kommunizmust terjeszti majd Európában. Hasonlóan vélekedett Simon Marginson, az Oxfordi Egyetem professzora is, aki azt is hozzátette: az akadémiai szabadságot sem kell túlságosan félteni a kínai egyetemeken; ez biztosítva van, hiszen enélkül egy egyetem nem is tudna működni. Szerinte a Fudan budapesti megjelenése még jót is tehetne a magyar és az európai felsőoktatásnak, viszont nem a jelenleg ismert áron.
Goodman itt arra gondolt, hogy a mostani tervek szerint a budapesti kampuszt 450 milliárd forintos kínai hitelből építené fel a magyar kormány, amit a magyar adófizetőknek kellene visszafizetniük, valamint a beruházás jelentősen visszaszorítaná az egyetemistáknak megfizethető lakhatást biztosító Diákváros projektet. Maria Adele Carrai, a New York Egyetem sanghai kampuszának oktatója is azt emelte ki, hogy a Fudan-beruházás gazdasági szempontból nem biztos, hogy a legjobb lesz Magyarországnak. Ugyanakkor azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint a Fudan egy kínai “kémkikötő” lenne Budapesten, hibásnak és félrevezetőnek tartja.
A beruházás gazdasági oldalát firtatta Szunomár Ágnes közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is, aki szerint egy kínai megahitel nem túl előnyös, ha azt valóba nyélbe ütik, ugyanaz a forgatókönyv valósulhat meg, mint a Budapest-Belgrád vasútvonalnál. De szerinte még mindig túl sok a nyitott kérdés ahhoz, hogy bármi biztosat ki lehessen jelenteni.
