Orbán Viktor lepaktált az Európai szélsőjobbal, miután Le Pennel, Salvinival, Melonival és Kaczynskival közös nyilatkozatot írt alá az EU megreformálásáról. Az állásfoglalás alapkőnek tekinti a lépést, hogy új nagy szövetség jöjjön létre Strasbourgban. A csatlakozók között vannak ultrakonzervatívok, illetve újfasiszták is (Olaszország Fivérei).
A szöveg magán viseli Orbán keze nyomát, különösen ott, ahol sürgeti, hogy a tagállamok védelmében az alkotmánybíróságok bevonásával hozzanak létre új mechanizmust. A cél itt az, hogy megkerüljék az Európai Bíróságot, amely már elmarasztalt egy sor magyar és lengyel törvényt, miután azok sértették a jogállamot.
Ugyanakkor az aláírók között nincs ott a német AfD, a Svéd Demokraták, valamint hiányoznak a román szélsőjobbosok is. Jansa, Orbán szövetségese maradt az Európai Néppárt oldalán. Ami arra utal, hogy a magyar vezető sok új támogatót nem tud magához vonzani, túl persze hagyományos lengyel szövetségesén.
Ugyanakkor nem látszik, hogy bármiféle egyesülés készülődne az Európai Parlamentben. A zöldek frakciójának vezetője, a belga Philippe Lamberts azon szórakozik, hogy csupán egy közleményre futotta. De hát miként tudna egyetértésre jutni Salvini és Meloni? Hiszen az előbbi a keresztény kontinens nevében mindig is védte a magyar politikát, viszont utóbbi mostani szerepvállalása nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a Liga a Draghi vezette koalíció tagja.
Le Pen nagy barátja Putyinnak, ellenben a PiS rosszul van az orosz elnöktől, emlékeztet Lamberts. Úgy hogy hiába próbálkozott többször is diszkréten a francia politikus, Kaczynski mindannyiszor elutasította, hogy találkozzanak.
A szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője nem hiszi, hogy hosszú időre szólna a szélsőjobbos, populista, nacionalista összefogás. És akik nem képesek együttműködni, azok a végén általában háborúságba keverednek egymással. Le Pen külön nyilatkozatban igyekezett tisztázni, hogy a nyilatkozat a közös kulturális és politikai munka alapját képezi, de tiszteletben tartja a meglévő frakciók szerepét. Lamberts szerint az egész felhajtás leginkább arra volt jó, hogy megmutassa: a szereplők továbbra is más-más szövetséghez tartoznak Strasbourgban. Illetve hogy még léteznek.
Ezek a pártok tényleg nincsenek jó passzban és ez áll Orbánra is. A liberálisok nevében Stephane Séjourné úgy értékelte, hogy a szélsőjobb pártjainak 80 százaléka visszaesőben van, ezért most próbálnak új lendületet venni. De aligha tudnak közös tömböt alkotni. Viszont – teszi hozzá Lamberts – ha sikerülne is nekik, akkor is csak annyi mandátumuk lenne, mint most.
A Néppárt részéről Weber idáig nem szólalt meg, ám a pártcsalád egyik tagja szerint egyelőre nem rajzolódnak ki új párt körvonalai a mostani kezdeményezés nyomán. De azért a kereszténydemokratáknak meg kell barátkozniuk azzal a gondolattal, hogy tőlük jobbra erős tömörülés alakulhat.
Az UEFA megint mossa a kezeit és vizsgálatot ígér, miután nagyon úgy néz ki, hogy azeri rendfenntartók a tegnapi bakui EB-meccs előtt elvették dán szurkolóktól a szivárványszínű zászlót, noha az európai szövetség engedélyezte annak használatát. Korábban hasonló probléma merült fel Budapesten is, mivel a biztonságiak állítólag azt az utasítást kapták a holland-cseh találkozó előtt, hogy zárják el a melegek iránti szolidaritás jelképének számító lobogókat. A holland labdarúgó szövetség a kontinentális szervezetre hárította a felelősséget, az viszont a magyar szervezőknek passzolta tovább a labdát.
Hivatalos források szerint Bakuban a drukker részeg volt, de később visszakapta a zászlót. Egyébiránt az UEFA megtiltotta a szponzoroknak, hogy tegnap szivárványszínnel világítsák meg a reklámtáblákat. Merthogy azt a helyi törvények nem teszik lehetővé. A lépés ellen csak a VW berzenkedett, a többiek elfogadták, mondván, hogy már véget ért a Büszkeség hónapja.
FAZ
A bajor miniszterelnök továbbra is sajnálja, hogy az UEFA utasítására nem lehetett szivárványszínnel megvilágítani a müncheni Bayern Arénát a magyar-német mérkőzés előtt, noha a magyar LMBT-ellenes törvénynek semmi köze sincs a toleranciához, a demokráciához és a szabadsághoz. Söder szerint jó lett volna ezt kifejezni a különleges gesztussal. Engedélyezni kellett volna.
A politikus, aki egyben a CSU első embere, emlékeztetett arra, hogy a politikát és a sportot nem mindig lehet különválasztani, főként, amikor alapértékekről van szó. Már csak azért sem, mert a hatalom nem ritkán visszaélt a sporttal, tessék csak Hitlerre és a 36-os olimpiára gondolni. A rasszizmus azonban sajnos, ma is jelen van a stadionokban, ám szembe kell vele szállni, politikai eszközökkel is. De a vendég sem élhet vissza a vendégjoggal.
Hogy miért nem próbálta meg személyesen jobb belátásra bírni Orbán Viktort, arra Söder azt válaszolta, hogy véleménye közismert. Ő volt az, aki felvetette partnerének, hogy hagyja ott az Európai Néppártot. Hozzátette azonban, hogy München kiállása nem a magyar nép ellen irányult. Magyarország azonban az EU tagjaként köteles betartani a közös értékeket. És az emberi méltóság független a nemtől, a származástól, a kortól vagy a nemi orientációtól.
Néma tiltakozást tartottak az osztrák zöldek Burgenlandban a magyar határon, hogy ily módon fejezzék ki egyet nem értésüket a homofób magyar törvénnyel. A párt közleménye szerint az Orbán-kormány bűnbakot igyekszik keresni, amikor bűnnek nyilvánítja a homoszexualitást. Szóvivőjük kijelentette, hogy a jogszabály megdöbbentő visszalépést jelent a nemi kisebbségek jogait illetően, az árát pedig gyerekek és fiatalkorúak fizetik meg. A mozgatórugót a jövő évi választásnál kell keresni, az LMBT-közösség a pingponglabda szerepét tölti be a hivatalos kampányban. Márpedig ez aljas játék.
Magyarország a lengyel példát követi, amikor a hadjárat egyik fő elemévé teszi mindazok megbélyegzését, akik nemi orientációjuk alapján nem tartoznak a fő áramlathoz. Az osztrák zöldek hangsúlyozzák: azért szervezték a megmozdulást a magyar határra, hogy ily módon nyilvánítsák ki szolidaritásukat azokkal, akiket sújt az új szabályozás.
Éles támadások érik az egyik vezető ír napilapot, mert az ugyan megtagadta, hogy fizetett hirdetésként lehozza Orbán Viktor vízióját Európa jövőjéről, ugyanaznap minden további nélkül közzétette Kína egészoldalas önreklámját. Utóbbi listaára 34 ezer euró, az alkalmat pedig az adta, hogy éppen 100 éves a Kínai Kommunista Párt.
A szöveg azt állította, hogy a kínai nép egyöntetűen támogatja a társadalom vezető erejét, és hogy nagyot javult az országban az életszínvonal. Ugyanakkor egy szót sem ejt az ujgurok elleni terrorról, valamint a hongkongi demokrácia visszaszorításáról. Ráadásul az egykori brit koronagyarmaton pár nappal korábban zárták be az Apple Daily újságot, miután az kiállt a demokrácia mellett.
A dublini lap nem árulta el, miért jelenhetett meg a kínai propagandaanyag. A magyar kérésre viszont azért mondott nemet, mert a magyar fél a pénz segítségével próbált közlési lehetőséghez jutni egy olyan ügyben, amellyel a szerkesztőség rendszeresen foglalkozni szokott, ám most nem tehette volna hozzá a maga álláspontját. Miközben Orbán a rendszerét ért európai bírálatokra kívánt válaszolni.
Az Amnesty International nemzeti vezetője azt mondta, hogy az Irish Times-nak szíve-joga dönteni a reklámokról, de tiszteletben kell tartania az emberi jogokat.
Európa jóformán a füle botját sem mozgatja a rendszerszintű bolgár korrupció láttán, noha Amerika megadta az alaphangot, amikor a minap szankciókat rendelt el három üzletember, köztük az ország legvagyonosabb polgára, valamint 64 cégük ellen. Az EU-t az sem izgatja különösebben, hogy a bolgárok hónapokon át tömegesen tüntettek az urambátyám rendszer, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolása és a maffiák hatalma ellen.
Azóta csak újabb botrányok kerültek napvilágra, köszönhetően az ideiglenes kormánynak, ami persze nem véletlen, mert a jövő vasárnap ismét választások lesznek. Boriszov, a bukott miniszterelnök rágalomhadjáratot emleget, mellesleg a vele szemben álló szociáldemokratákat a közvélemény pont annyira korruptnak tartja, mint a kormányfő pártját. Ebből azután főleg az új mozgalmak profitálnak, de náluk egyelőre nemigen tudni, mit is akarnak.
Viszont az unió alig-alig teszi szóvá a jogállami hiányosságokat, sőt, az ország még az euróövezetbe is bekerülhet. A bírálók szerint a fő ok az, hogy Szófia parírozik főként Németországnak az Európai Tanácsban, nem ugrál, mint Magyarország és Lengyelország. Az egyetlen kivétel, hogy sorozatosan megvétózza Észak-Macedónia csatlakozási törekvéseit, de ezt Brüsszel elnézi, mert egyébként sincs oda az újabb nyitásért. Viszont mivel Bulgária jó 10 milliárd eurót kap majd az újjáépítési alapból, cseppet sem mindegy, hogy mennyire sikerül visszaszorítani a korrupciót.
