Tudomásul kell vennünk a szexuális identitásproblémával küzdők állapotát, és azt, hogy ők nem okozói ennek a helyzetnek. El kell fogadnunk őket és segítenünk kell, hogy megtalálják a helyüket, az viszont zavar bennünket, ha az LMBTQ gondolkodás propagálásával találkozunk, mintha ez lenne az ideális emberi élethelyzet – nyilatkozta Beer Miklós a hvg.hu-nak.
A volt váci püspököt arról kérdezte a lap, hogyan változott az egyház állásfoglalása a melegek megítélésében. Az egyházi munkától visszavonult katolikus lelkész szerint az elmúlt évtizedekben szemléletváltásnak lehetünk a tanúi:
Úgy fogalmazott, hogy a kereszténység egyelőre csak keresi a megfelelő szavakat, hogy ne eredendően sértően álljon a kérdéshez. Ferenc pápa kijelentette, hogy a homoszexuálisoknak is helye van a családban, Beer szerint viszont ez a kijelentés a társadalom családjára vonatkozott: az egyház igyekszik könyörületes maradni, de azt nem tudják elfogadni, hogy a homoszexuális párokat is házasoknak tekintsék, ahogy azt sem, hogy gyerekeket fogadhassanak örökbe. Álláspontja szerint ha onnan indulunk ki, hogy a heteroszexuális kapcsolat célja a házasság és a családalapítás, az efféle kijelentéseknek nincs is értelme. Azt azonban semmi nem tiltja, hogy a homoszexuálisok is teljes értékű keresztények legyenek. Hozzátette, hogy bárki, aki részt akar venni az egyházi életben, azt testvéri szeretettel fogadják.
Bár a melegellenesnek titulált törvénycsomagról úgy gondolja, alkalmat ad a bonyolult fogalmak tisztázására, de azt mondta, hogy nem szerencsés, amikor politikusok a kereszténységre hivatkozva hoznak döntéseket. Ezt arra a felvetésre reagálta, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a „megvalósult homoszexualitást” a bigámiához vagy házasságtöréshez hasonlóan súlyos bűnnek tartja.
Beer szerint az egyház és az állam elválasztása alapvető igényként merül fel a 21. században, ily módon pedig illetéktelenül mossák össze a kettőt, akik a vallással magyarázzák a lépéseiket.
A lelkész szerint az LMBTQ-kérdés is arra világít rá, hogy a kereszténységnek folyamatosan reflektálnia kell a változó világra, és felül kell vizsgálnia, hogy a gyakorlatai megfelelnek-e a krisztusi tanításnak.