A térségi energiaszegénység veszélyezteti a közös uniós klímacélokat - állapította meg tegnapi közös online sajtótájékoztatójukon a Habitat for Humanity Magyarország és a kolozsvári Center for the Study of Democracy (CSD). A szervezetek a térségi ajánlások legteljesebb figyelembe vételére szólítják fel a politikusokat. Az alacsony jövedelmű háztartások külső támogatás nélkül nem képesek hatékonyan csökkenteni otthonuk energiafogyasztását. A civilek 13 pontos javaslatcsomaggal álltak elő.
Az alacsonyabb GDP és átlagjövedelem, a magántulajdon magas, a szociális bérlakások alacsony aránya és a lakásbérlet alulszabályozottsága miatt Nyugat-Európához mérten Közép-Kelet-Európát különösen sújtja az energiaszegénység. Míg az EU átlagában a háztartások 6,6 százaléka marad el rendszeresen a rezsivel, Magyarországon ez az arány 11, Romániában 14, a görögöknél pedig 36 százalék - hangzott el. A hazai háztartások több mint tizede energiaszegény. E kör jövedelme több mint negyedét fordítja közműre. EU-szerte a háztartások 7 százaléka képtelen megfelelően kifűteni otthonát. Bulgáriában ugyanez az arány 34, Litvániában 28 százalék. A hazai lakások több mint négyötöde 1990 előtt épült, kiugró fajlagos energiafogyasztással. Változatlanul sokan - különösen az alacsony jövedelműek - fűtenek fával, szénnel, elavult berendezésekben. Ez fokozza a térség jelentős légszennyezettségét.
A tagállamok az EU-támogatások – például a "helyreállítási és ellenállóképességi eszköz" – egy részét fordítsák az energiaszegénység kezelésére, a vidékre vagy a háttérbe szorított, elkülönített közösségekre összpontosítva - javasolják a civilek. Olyan pénzügyi formákat sürgetnek, mint a személyre szabott támogatás, a mikrohitel, az alacsony jövedelmű háztartások energiahatékonysági alapja, az elavult fűtőberendezések cseréje és a tanácsadás. Emellett megfelelő irányelv kidolgozására is kérik Brüsszelt, hatékonyabb, nemzeti szintű adatgyűjtéssel és a helyhatóságok bevonásával.
A sajtótájékoztatón Feldmár Nóra, a Habitat energiaszegénységi szakértője elsődleges feladatnak nevezte a legkevésbé hatékony ingatlanok - például vályogházak - felújítását, a gázhálózatra nem kötött háztartások számára megfizethető fűtési módok kialakítását, valamint a szociális bérkakásállomány növelését és felújítását. Anca Sinea, a CSD szakpolitikai szakértője rámutatott, hogy a háztartások fele túlzsúfolt, a felújításokat pedig hátráltathatja a szomszédok egymással szembeni bizalmatlansága és az együttműködés hiánya is. Martha Myers, a Friends of the Earth Europe energiaszegénységi kampányvezetője, a Right to Energy Coalition koordinátora az energiaszegénységet általában nem az egyénnek rója fel, hanem rendszerhiba, ami ellen megfelelő programokat sürgetett. Louise Sunderland, a The Regulatory Assistance Project senior tanácsadója úgy vélte, a szén-dioxid-árazás közeljövőben várható kiterjesztése kedvezőtlenül hathat a térségre és az alacsony jövedelműek kiadásaira, mélyítve az egyenlőtlenségeket.
