GDP;infláció;GKI;növekedési előrejelzés;

- Egyértelmű üzenetet küldött a GKI: a választások után vissza kell fogni az irracionális beruházásokat

Gyorsan bővül a magyar gazdaság, miközben folyamatos az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése.

Hét százalékra emelte idei GDP-előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt., a korábban várt 4,3 százalékról. A kutatóintézetek elemzői sorra emelik idei növekedési várakozásaikat az első félévi adatok, a gazdasági szereplők várakozásai és a harmadik hullám lefutása ismeretében. Megjegyzendő, hogy a GKI 7 százalékos várakozása már messze nem a legmagasabb. A világgazdaságban is a korábban gondoltnál gyorsabb növekedés és ezzel járó áremelkedés, valamint növekvő deficit várható. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az EU összevont GDP-dinamikája 2021-ben várhatóan 4,2 százalék lesz, az azóta napvilágra került információk azonban ennél gyorsabb növekedést valószínűsítenek – ez adja a gyors magyar emelkedés gazdasági hátterét.

Miközben a hazai gazdaságpolitikában folytatódik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése.

Bár éles vita alakult ki a Pénzügyminisztérium és az MNB között a magas államháztartási hiány inflációs hatásáról, a választások előtt a kormánynak egyaránt politikai érdeke a gyors növekedés és a minél kevésbé magas infláció. Feltehetőleg ezzel magyarázható a kormányzat gazdasági „kétfejűsége”. A valóban irreális mértékben magas 2022. évi deficitet a választások után feltehetőleg haszontalan beruházások visszafogásával kell majd kezelnie az akkori kormánynak – olvasható a GKI elemzésében.

A GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható. Az iparban a bruttó termelés kissé 10 százalék fölött, az építőiparban 8-9 százalékkal bővülhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meghaladhatja az 5 százalékot.

A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség-emelkedést idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi. 

Ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62 százalék feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyihoz közelálló, 4,1 százalékos munkanélküliség várható.

A GKI szerint a továbbra is élénkítő költségvetési politika következtében a látványos szigorító lépések megkezdését hirdető monetáris politika nem lesz képes az infláció érdemi csökkentésére, ezért éves átlagban 4,2 százalékos áremelkedés, 1,2 százalék körüli év végi alapkamat, és éves átlagban 350-355 forintos euró várható. 

Az IMF is javítottAz IMF a magyar gazdaságban az idén 6,2, 2022-ben pedig 4,8 százalékos növekedést vár, miközben az infláció idén 4,1, jövőre pedig 3,6 százalék lesz - olvasható a Valutalap most kiadott országjelentésében. Az IMF szerint, látva a gyors növekedést, mind a költségvetési politikának, mind a monetáris politikának vissza kellene vonulnia támogató státuszából, ugyanis expanzióra csak akkor lehet szükség, ha újabb járványhullámok miatt további korlátozásokat kell bevezetni. Ezzel együtt az IMF idénre még így is 7,1 százalékos GDP arányos hiányt vár, ami jövőre is csak 5,8 százalékra csökkenhet, vagyis sok reményt nem fűznek a költségvetési folyamatok gyors normalizálásához a választások előtt. 

Most végeztek először holtversenyben ketten a lista élén.