Az orosz kormány június derekán megkongatta a vészharangot. Legalább ötmillió migránsra van szükség 2024-ig ahhoz, hogy elkerüljék a legrosszabbat. Marat Husznullin miniszterelnök-helyettes a régiók vezetőivel való tanácskozásán beszélt erről, amikor a lakásépítés terén kitűzött célokat jelölte meg. Ezeknek a céloknak az eléréséhez elégtelen a rendelkezésre álló munkaerő. A népességcsökkenést a járvány tovább súlyosbította. Feladatul tűzte ki, hogy mindenütt mérjék fel, hány külföldi munkásra és magasan képzett szakemberre van szüksége a régiónak.
Nemcsak beszélnek, cselekednek is. Június vált ismertté, hogy mintegy 20-30 ezer belarusz építőmunkást sikerült Oroszországba csábítani. Munkájukkal minden tekintetben elégedettek. Az a szándék, hogy a Vosztocsnyij új űrrepülőtér és a kalinyingrádi kulturális központ fejlesztéséhez is külföldi munkaerőt vegyenek igénybe.
„Tetszik-e valakinek, vagy sem, nyíltan meg kell mondani, hogy a migráns 12 órát dolgozik, azelőtt 12 órai munkáért kapott 30-40 ezret, maximum ötvenet. A mi embereink nem hajlandóak 12 órát dolgozni ötvenezért. A migránsok viszont igen” - jelentette ki a miniszterelnökhelyettes. Még azt is kiszámolta, mennyivel csökkenti ez egy-egy beruházás költségét.
A Kreml igyekszik rendeleteivel is megkönnyíteni a migránsok helyzetét. Korábban azzal fenyegetőzött, hogy kitiltja az illegálisan Oroszországban tartózkodó migránsokat. A külügyminisztérium szerint több mint félmillió ember már elhagyta az országot, de még így is több mint egymillióan maradtak, főleg Közép Ázsiából, Ukrajnából, Azerbajdzsánból. Most megengedik nekik, hogy tartózkodási engedélyért folyamodjanak.
Bármiféle könnyítés ellenére azonban a kormány minden igyekezetével azon van, hogy a migránsok jelenlétét törvényes keretek között tartsa. És itt kezdődnek a bajok. Áprilisban még azt követelte a külügyminisztérium a Független Államok Közössége tagjaitól, hogy június derekáig hívja haza azt a több mint egymillió migránst, aki törvénytelenül tartózkodik Oroszországban. A volt szovjetköztársaságok az idő rövidségére hivatkozva, ezt lehetetlennek tartották. Putyin elnök ezért a határidőt szeptember végéig kitolta azok esetében, akik nem követtek el jogsértéseket.
Mindezek mellett a migránsok azért is igyekeznek messze ívben megkerülni a hatóságokat, mert munkába állásukat ahhoz kötik, ismerjék az orosz történelem legfontosabb eseményeit, legnagyobb városait, leghíresebb embereit, tudósait, művészeit. A Putyin által szentesített rendelkezés éppen most lépett érvénybe. Hogy van ez összhangban a miniszterelnök-helyettes által elmondott vágyakkal?! És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az alacsonyabb beosztásban dolgozó migránsoknak sokkal kifizetődőbb árnyékban maradni, zsebbe kapni a fizetséget, és megkerülni mindenféle adózást.
Reálisabb elképzelésnek tűnik az, hogy a miniszterelnök-helyettes visszavárja azokat a nyugdíjasokat, akik már nem dolgoznak. Husznullin a szovjet korszakot hozta fel példaként, amikor ő maga a metró-tervezés legbonyolultabb kérdéseinek megoldásához igénybe vette a már nyugdíjazott tervezők segítségét. Túl ezen azt is mérlegelik, hogyan tudnának alkalmazni elítélt rabokat az építkezéseken. Ennek az ötletnek pozitív a visszhangja: a megkérdezettek 71 százaléka szívesebben látná őket az építkezéseken, mint a migránsokat. A többség úgy véli, ezzel visszavezetnék őket a normális életbe. A politikusokat megosztja a téma, az igazságügyi miniszter a támogatók között szerepel.
A Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat igazgatója szerint 188 ezer embert érinthet egy ilyen lehetőség, amely szocializálásukat segítené elő. Ellenőrzésük, oktatásuk érdekében oktató központokat kellene létesíteni. A kormány ilyen mértékben semmiképpen nem engedné az elítélteket szabadulni, foglalkozik azonban azzal, meddig mehet el ezen a téren. Roppant nehéz megtalálni a középutat, az azonban bizonyos, hogy migránsok nélkül az orosz fejlődés útja jelenleg elképzelhetetlen.
