labdarúgó Eb;EURO2020;

- Budapest elbúcsúzott Európától

A cseh-holland nyolcaddöntővel befejezte szereplését a magyar főváros a labdarúgó kontinenstornán, az összkép nem szivárványszínű.

Három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek volt helyszíne a budapesti Puskás Aréna a koronavírus-járvány miatt idén nyárral halasztott labdarúgó Európa-bajnokságon. Amikor eldőlt, hogy Budapest is társrendezője lehet az egyik legnépszerűbb sporteseménynek, akkor még arról álmodoztak az illetékesek, a torna elviszi a világba a magyar főváros jó hírét. Ezek a jó hírek azonban legfeljebb a kormány közeli médiumokig és a Fidesz székházáig jutottak el, a kontinens nagy részén inkább fellélegeznek attól, hogy Budapesten már nem lesz több mérkőzés.

A magyar válogatott a Puskás Arénában önfeláldozóan küzdve szenvedett 3-0-ás vereséget Portugáliától, majd ért el óriási meglepetésre 1-1-es döntetlent a világbajnok Franciaország ellen. A meccsek telt ház előtt zajlottak, erre csak nálunk volt példa, amit értetlenség fogadott Európa nagy részén a járványhelyzetben, Németországban komolyan aggódtak a magyar együttes müncheni fellépése előtt attól, hogy a vírust is magukkal viszik Marco Rossi szövetségi kapitány játékosai. Azok a futballisták, akik teljesítményükkel, viselkedésükkel kivívták az egész földrész szimpátiáját. Sajnos itt a felsorolás véget is ér, mert sem a drukkerek, sem a magyar főváros nem tudott felnőni a válogatott futballistáihoz.

A portugálok és franciák elleni budapesti mérkőzést még vizsgálja az európai szövetség (UEFA), mert az MLSZ által is dicsért szurkolók egy csoportja homofób transzparenssel, rasszista bekiabálásokkal hívta fel magára a figyelmet. A Münchenbe utazott magyarokról a honi sajtó egy része azt írta, hogy vegzálták szegény vétlen szurkolókat, a német beszámolókból az derült ki, hogy kábítószert, náci jelképeket, pirotechnikai eszközöket foglaltak le a bajor főváros rendőrei, akik vélhetően nem tudták, egy igazi keresztény magyar ember ezek nélkül nem indul külföldi útra, főleg nem akkor, ha Németország az úticél. Egy drukker megpróbálta megdobni az egyik rendőrt, ezért kell felelnie, ez sem jogos, Magyarországon ez sem büntetendő, csak a dudálás számít megbocsáthatatlan vétségnek.

A francia-portugál meccsen is megmutatta magát Budapest, a huhogás mellett ugyanis leköptek és megütöttek két német egyetemista lányt, akik szivárványszíneket festettek magukra. Áder János köztársasági elnök az Eb alatt írta alá a pedofiltörvényt, ami tovább korlátozza a melegek jogait. Az Európai Unió tizenhat állama tiltakozott ez ellen, Orbán Viktor miniszterelnöknek Brüsszelben kellett magyarázkodnia, az UEFA pedig a törvény aláírása után az elfogadás fontosságának kiemelése érdekében több támogató cég reklámját szivárványszínű háttérrel jelenítette meg a mérkőzések alatt a pályát körülvevő palánkokon.

Ez akkora pánikot keltett itthon, hogy a vasárnapi holland-cseh nyolcaddöntő előtt az MLSZ közleményben könyörgött a magyar szurkolóknak, hogy ne fütyüljék ki a szivárványszínű feliratokat, kerüljék a homofób és rasszista rigmusokat. Erre az egyik legismertebb ultracsoport értetlenkedését kifejezve reagált, közölve, hogy tagjai nem lesznek kint a mérkőzésen, ezért nem értik, miét kellett ilyen közleményt kiadni. Igazuk van, az otthon, négy fal között huhogó ultra hangját nem hallja meg az UEFA ellenőre, ezért nem jár büntetés.

Huhogtak a magyarok helyett a cseh szurkolók Memphis Depay szögleteinél, nagy szerencséjük, hogy ő erre nem volt annyira érzékeny, mint a csapatkapitány, Georginio Wilnajdum. Utóbbi kijelentette, levonul a pályáról, ha neki huhognak majd a lelátóról. A fenyegetése hatott, az ő labdaérintéseinél csöndben maradtak a cseh szurkolók. A csehek nagy meglepetésre 2-0-ra nyertek, felhőtlen örömet okozva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek, aki saját közösségi oldalán azt írta ki a meccs után: „Hollandia térdre kényszerült Budapesten. Gratulálunk cseh barátainknak!” Arról nem írt a futballrajongó politikus semmit, hogy az európai normákhoz igazodó demokrácia terén komoly kihívásokkal küzdő országok közül Magyarország mellett a barátok közül Oroszország, Lengyelország és Törökország is csoportjában az utolsó helyen végzett.

Két pozitívuma volt az utolsó budapesti Eb-nyolcaddöntőnek: egyrészt rémhírnek bizonyult az a holland lapértesülés, hogy az UEFA utasítására nem engedik be a nézőtérre a szivárványszínű zászlókat, ernyőket, másrészt nem fütyülték ki a hollandok himnuszát, amitől nemcsak az UEFA, hanem minden normálisan gondolkodó európai országban tartottak a korábbi budapesti tapasztalatok alapján.

Az Eb-n most jönnek az igazán jó meccsek, amiket már nem zavarnak meg olyan egyéb hatások, amelyekkel csak Budapesten kellett szembesülnie a mezőnynek. 

Kiesett a vb-ezüstérmesHiába irányította az első félidőben is a játékot a spanyol válogatott a Horvátország elleni nyolcaddöntőben, a vezetést egészen hihetetlen öngóllal szerezte meg a 2018-as világbajnokság ezüstérmese: Pedri adott haza a kapusának 35 méterről, ám Unai Simón nem tudta lekezelni a labdát, amely begurult a kapuba a 20. percben. Ez volt a kilencedik öngól a tornán. A gól megzavarta a spanyolokat, akiknek tíz percre volt szükségük, hogy rendezzék soraikat. Ezután Pablo Sarabia révén egyenlítettek, a második játékrészben pedig César Azpilicueta és Ferran Torres góljaival megnyugtató előnyre tettek szert, Mislav Orsic 3-2-re alakította az állást, a 92. percben pedig a csereként beállt Mario Basalic az egyenlítő gólt is megszerezte. A hosszabbításban xxxxx A francia-svájci találkozó lapzártánk után ért véget. 
Szerdai programNyolcaddöntő Anglia-Németország 18:00 Svédország-Ukrajna 21:00

A belga Tim Merlier nyerte a Tour de France országúti kerékpáros körverseny harmadik szakaszát hétfőn, amelyen csapattársa, a holland Mathieu van der Poel megőrizte első helyét az összetettben, míg több esélyes is bukott és időt vesztett.