– Sajnos tény, hogy minél inkább jobbra haladunk a fősodortól, annál több olyan erős nemzeti ügyet találunk az egyes pártok programjában, amiket nehéz összeegyeztetni egymással – érzékeltette egy befolyásos fideszes háttérember, milyen nehézségekbe ütközik Orbán Viktor miniszterelnök miközben új európai parlamenti pólust igyekszik létrehozni az Európai Néppártból (EPP) jobbra álló erőkkel.
A kormányfő törekvései legutóbb egy a múlt heti találkozója miatt kerültek reflektorfénybe: szerdán a magyar válogatott Németország elleni müncheni meccsét kihagyva találkozott Giorgia Melonival, a jobboldali populista Olasz Testvérek elnökével Brüsszelben. A találkozó elsősorban alighanem ürügyként szolgált arra, hogy a kormányfőnek ne kelljen szembesülnie a magyar pedofil törvény elleni tiltakozásul szivárványszínekbe borult Münchennel, és több ezer szivárványszínű zászlót lengető szurkolóval. Ezzel együtt tény: a találkozó jelzi, hogy a kormányfő továbbra sem tett le egy új EP-pártfrakció létrehozásáról.
Ezzel azonban meglehetősen lassan halad. Az alapkövetelmény, vagyis legalább hét uniós tagállamból összesen minimum 27 képviselő „leigazolása” ugyan nem tűnik megoldhatatlannak, de ez önmagában még marginális szerepet biztosítana a frakciónak. A növekedés legfőbb korlátja pedig épp a forrásunk által említett nehézség, azaz a populista programok összehangolása. Forrásunk két példát említett: Matteo Salvini olasz Ligája például föderalista párt, amelyik mindenféle autonómiatörekvés lelkes támogatója, ellenben a spanyol Vox kifejezetten nemzetállami alapon áll és élesen elutasítja a katalán függetlenségi törekvéseket. A szélsőjobboldali német Alternatíva Németországért (AfD) és a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt ki nem állhatják egymást. Igaz, jelen állapot szerint ez csak hipotetikus probléma, mert azt azért több fideszes politikus, legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is kijelentette, hogy az AfD-vel nem fognak szövetséget kötni, ez megbocsájthatatlan határátlépést jelentene a német kereszténydemokraták számára, akikkel a Fidesz az EPP-ből való távozása után is stratégiai partnerségre törekszik.
A lehetséges partnerekről egyelőre keveset tudni, a szlovák Szabadság és Szolidaritás evidens módon adódik (vezetője, Richard Sulik régóta jóban van Orbán Viktorral, mint ahogy vélhetően a szlovén kormányfő, Janez Jansa Szlovén Demokrata Pártja (SDS) is távozhat az EPP-ből, ha megalakul egy új frakció, bár ez a két formáció összesen csak négy képviselővel rendelkezik az EP-ben. Igaz, gyors átrendeződés nem is várható, már idézett forrásunk úgy vélte, az EP tisztségeinek szokásos, ciklus közepi újraosztásáig, amire decemberben kerül majd sor, nem számítanak nagyobb mozgásokra. Jansa pártjának képviselői azért sem sietnének el egy átülést a populista frakcióba, mert júliustól Szlovénia lesz az EU soros elnöke, vagyis nem lenne alkalmas az időpont egy ilyen váltásra az SDS részéről.
Orbán és Giorgia Meloni múlt szerdai találkozója azért is érdekes, mert jelen állás szerint ő ma inkább riválisa, mintsem szövetségese a magyar kormányfőnek. Az Olasz Testvérek vezetője az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vezetője a populista frakció kiterjesztésén ügyködik, ez aligha történik meg egyik napról a másikra, igaz, a képviselőcsoport múlt héten két honatyával bővült. Meloni hamarosan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Janez Jansa szlovén kormányfővel is találkozik, s Brüsszelben megbeszéléseket folytatott David Sassolival, az Európai Parlament elnökével és Paolo Gentiloni uniós biztossal is.
Meloni célja az, hogy ő legyen egy az Európai Néppárttól (EPP) jobbra álló formáció vezető személyisége még azelőtt, hogy a jobboldalon egy másik formáció jöjjön létre hasonló célokkal. Meloni tárgyalópartnereivel azt is közölte, hogy ez a jobboldali párt nem lesz tisztán szuverenista vagy szélsőséges, hanem "az identitások védelmében" lép fel. Az intézményi képviselőkkel, például Sassolival és Gentilonival folytatott találkozói egyrészt azt a célt szolgálták, hogy pártjának nagyobb teret biztosítson az eljövendő Európáról szóló vitában, másrészt pedig arra törekedett, hogy jelezze: bár pártja Mario Draghi-kormányának ellenzékéhez tartozik, mégis Olaszország egységes egy sor kérdésben, például a helyreállítási alap felhasználását illetően.
Meloni a Corriere della Serának elmondta: "Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy bővítsük az ECR-pártcsaládot, és úgy gondolom, hogy ez vonzó lehet mind az olyan formációk számára, mint amilyen a Fidesz, olyan pártokról van szó, amelyek belefáradtak a túlságosan baloldali megközelítésbe. Az ECR vezetője megjegyezte, a Fidesz még nem jelezte az Európai Konzervatívok és Reformerekhez való belépési szándékát, de ha ezt megtenné, „akkor szívesen megfontolnám”, s természetesnek is tartana egy ilyen lépést. Meloni azonban tisztában van azzal, hogy Orbán Viktor egy ilyen új formáció vezető személyisége kíván lenni, és emiatt is visszafogott a magyar kormányfővel szemben, írja a Corriere della Sera. Meloni valójában a magyar miniszterelnök riválisa, ugyanúgy, mint az olasz belpolitikában Matteo Salvini, a másik populista párt, a Liga elnöke.
