Ördögnek tartanak, mert magyar gyerekekre akarom hagyni az országot, kesergett (avagy büszkélkedett, avagy hazudott, és így tovább) az Expresso hasábjain a miniszterelnök. Hogy ki és miért tartja ördögnek mindezért, azt nem bontotta ki. Vélhetően nincs se alany, se ok-okozat, csak a mondatbuborék van, ami az első kérdéstüskétől pukkad. De a portugál lap hagyta békében ellebegni ezt a buborékot.
Mondjuk az igaz, hogy a mondat némiképp átvariálva már megállná a helyét. A magyar miniszterelnököt azért sokkal inkább lehetne ördögnek (és szigorúan politikai sátánról van szó) tartani, hogy nem hagy magyar gyerekeket az országra. Mielőtt valaki félremagyarázná: nem pörgette fel a nem létező sváb-, szlovák-, örmény-, cigány-, szerbszaporítási programot (Kína egyébként ezt a modellt tolja az ujgur vidékeken, hogy többségbe kerüljenek a han kínaiak), az inkriminált mondat annyit tesz, hogy nem ad a magyar gyerekek zömének érdemi jövőképet, esélyt az előrelépésre – és mindennek az eredőjére: a tisztességes képzésre.
Mindenki azt jósolja, hogy ősszel elönti az országot a negyedik hullám (nyakunkon az indiai mutáns és annak mutánsa), de a magyar kormány – miután Orbán Viktor szíves közlése szerint földharcban a vírus nyakára lépett – nem tesz semmit, hogy megteremtse a klassz digitális oktatás alapjait. És ha ez a fél év is úgy múlik el, hogy a diákok legfeljebb tanulgatnak, az iskolák meg félrenéznek és úgy tesznek, mintha minden rendben lenne, nos, akkor lényegében két év esik ki a magyar diákok, hallgatók képzéséből. Ez a két év az általános iskolai időszak negyedét, a gimnáziumi évek felét, az egyetemi tanulmányok 40 százalékát jelenti. Idehaza akár működhet is a dolog, a felvételiztető intézmények majd félrenéznek, ha a „vírusgeneráció” kopogtat a kapujukon – de a külföldi oktatási intézmények esetében az nem érv, hogy az állam hagyott két évet elmorzsolódni. És a munkáltatók sem mondják majd azt, hogy akkor a „vírusosoknak” elegendő a meló 80 százalékát elvégezni.
Azaz sok-sok tízezer diák ragad a kilátástalanságban, mert a kormány nem teszi a dolgát. Pontosabban valamit csinál, de olyan, mintha másodállásban kormányozna. Példának okáért a kormányfő úgy viselkedik, mintha főállású klubtulajdonos lenne, akinek Magyarország SC a legfontosabb, és kevéske szabadidejében bíbelődne egy kicsit az egészségüggyel, az oktatással meg a rádióinterjúkkal. És hogy mennyire kevés a ráérő idő, azt jól jelzi, hogy amikor nem a klubját menedzseli, akkor egy második másodállásban is rakkol: az unió ketrecharcosaként tündököl. (Most például a melegellenesre hangolt, pedofilellenesnek címzett törvénnyel rántotta magára a teljes európai közösséget, élén a Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel.)
Nem csoda, hogy a fegyvertársak igazodnak a vezéri mintához. Áder János ugyanis csak a látszat szerint főállású köztársasági elnök, valójában főállású csinovnyik, kinek fő foglalatossága, hogy szentesítse a másodállásában borzasztó ötletekkel előálló Orbán elképzeléseit, és törvénnyé emelje őket. Ugyanis amennyiben Áder nem másodállásban államfő, akkor valószínűleg szánt volna pár gyorsan repülő percet arra, hogy elolvassa és értelmezze munkaköri leírását, miszerint ő a nemzet egységének megtestesítője. Ő képvisel 15 millió embert, minden magyart, akkor is, ha rövidlátó, ha homoszexuális, ha ludtalpas, ha cigány, ha mást gondol az országról, mint a kormány, ha káposztával eszi a sóskafőzeléket, és így tovább. De a jelek szerint egy másodállás csak egyetlen magyar képviseletére elég, nevezetesen Orbán Viktoréra.
Mondjuk ez érthető, mert mire jut idő egy másodállásban? Példának okáért Szabadbattyán és Balatonfüred között a nyár közepén sebességkorlátozást kényszerült bevezetni a MÁV. Pont ott, ahol a Mészáros Lőrinc és veje érdekeltségébe tartozó cégek építették a vasúti pályát. Mert ugye aki főállásban stróman, az nem törődhet apróságokkal, amikor épp építési vállalkozóként maszekol. Úgyhogy becsúszik egy-két hiba. Persze lehet, hogy nem erről van szó, hanem arról, a sínek nem bírták a hőterhelést. Az pedig nem a kivitelező hibája, hanem a szervilis napé, amelyik pontosan tudja, hogy a világnak ezen a táján kire kell sokkal jobban sütnie. Ezt a túlteljesítést pedig a leggondosabb mérnök sem kalkulálhatta bele.
Ráadásul mifelénk nemcsak a politikusok tolják másodállásban, hanem a tűzoltók is: a felük maszekolni kényszerül. Esetükben azonban más a helyzet, ők azért keccsölnek még a kemény műszakok után, hogy főállásban tehessék jobbá, biztonságosabbá az emberek életét – ahogy ez a politikai elitnek is a feladata lenne. Csak amikor ezt valaki hivatásszerűen csinálja, azt az Orbán-rezsim lényegében nem ismeri el. Ennyit a magyar gyerekekről és a rájuk hagyott országról.
