Magyar Kultúra néven új havilapot indított a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., amely az Orbán-korszak egyik fő kultúrkorifeusának számító Demeter Szilárd irányította Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik. A szerdán bemutatott, 130 oldalas nyitószámot a tavaly elhunyt, 2010-2012 között kulturális államtitkárként tevékenykedő erdélyi költő, Szőcs Géza emlékének ajánlották. A Duna témája köré szerveződő kiadványban interjúk, versek, prózák, képzőművészeti alkotások és könyvajánlók kaptak helyet. A lapindító interjút Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval, az Antall-kormány művelődési és közoktatási miniszterével készítették, aki szegről-végről Petőfi Sándor rokona. Az öt éve elhunyt Csoóri Sándornak minden kiadásban szentelnek hat oldalt. A már nyomdában lévő következő szám a család témáját dolgozza fel - közölte a szintén erdélyi kötődésű Bonczidai Éva főszerkesztő. A jelenleg ingyenes kiadványt később előfizetésessé tennék - közölte lapunkkal Demeter Szilárd. Bár a főigazgató az előállítási költségeket nem kívánta megbecsülni, ilyen minőségű kiadványból 2 ezer példány számításunk szerint néhány millió forintba kerül.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben tekinthető a jelenlegi kultúrpolitika központi alakjának, a - szintén erdélyi származású - Demeter Szilárd úgy fogalmazott, hogy az irodalmat, a könnyűzenét és részben a könyvkultúrát mára valóban "hozzá telepítették". De számos területet irányítanak mások, így például Vidnyánszky Attila a színjátszást, Káel Csaba a filmművészetet, az állami intézményeket pedig Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára fogja össze.
Címszavakban ugyanakkor Demeter Szilárdhoz tartozik a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Mesemúzeum, a Kassák Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma, valamint a - július 1-től Petőfi Kulturális Ügynökségnek nevezett - Petőfi Irodalmi Ügynökség. Utóbbi területei részint a fordítástámogatás, az irodalmi import-export, a kárpát-medencei irodalmi eszközpark, az ifjúsági- és gyerekirodalom, a könyvközpont és a hangoskönyvpiac fejlesztése, de a pandémia alatt 200 millióért felvásárolták a kiadók készleteit is, amit az iskolákba helyeznek ki. A másik fő "láb" a popkultúra, amelynek keretében 23,5 milliárdos kerettel segítenék a könnyűzenei ipar egészének kilábalását.
A Bem-rakparton fekvő Andrássy-palotából progresszívrock- és jazzközpontot alakítanának ki, Cseh Tamás-archívummal, gyűjtőhellyel, kiállítótérrel, hangszerüzlettel és irodalmi kávéházzal. Felújítják a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza pedig Magyar Írók Házává alakulna, tetőtéri szálláslehetőséggel. A Hajógyári-sziget állami kézben lévő déli részére zenestúdiót, próbatermet, ötezres befogadóképességű játszóhelyet, kortárs színházi, tánc-, népi és világkulturális helyet, pajtaszínházat, rockmúzeumot, gasztrofalut, vizuális művészetek csarnokát, - a napokban elhunyt rajzfilmrendező, Jankovics Marcell nevével - népmesei figurákat megelevenítő csarnokot, strandot, színpadokat és minőségi "glampinget" terveznek. (Korábbi értesülések szerint az A38-hajót is idevontatnák. Másfél hónapja lapunknak Demeter Szilárd azt is megemlítette, hogy a Diákváros területén alakítanák ki az Országos Széchényi Könyvtár új épületét. Emellett a fővárosi Zichy-kastélyt is megkapták.)
A főigazgató megjegyezte: a tervek szerint ezek a vagyonelemek, kiegészülve a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. eszközeivel, az újonnan alapítandó Magyar Kultúráért Alapítványba kerülnének, amely kuratóriumát szívesen vezetné. (A bírálatok szerint az Orbán-kormány az új alapítványok révén a választások előtt saját embereinek szervezi ki az állami vagyont.)
Demeter Szilárd leszögezte: a tervek többnyire még előzetesek, megvalósulásuk 5-10 év. Egyik beruházás becsült ára sincs kétmilliárd alatt - fogalmazott, hozzátéve: csak a Hajógyári-sziget átalakítása 64 milliárdba kerülhet. A tervek sorsáról a megfelelő ponton a kormány dönt, de a fejlesztésekbe - bérleti szerződés ígéretével - magántőkét is bevonnának.
Kérdésünkre ismételten elvetette Dúró Dóra parlamenti képviselő tavalyi könyvdarálását, hozzáfűzve: bár szélsőségesen véleményszabadság-párti, bizonyos tartalmakat nem szívesen látna a közoktatásban.
