Görögországnak szinte nincs olyan pontja, ahol ne történt volna valami fontosabb esemény a mitológia szempontjából. Az Apollón lantját megöröklő Orfeusz olyan szépen éneklt és zenélt, hogy a természeti erőket is magával ragadta. Fiatal feleségét, Euridikét megmarta egy kígyó. Orfeusz lement érte az alvilágba, de zenéje annyira magával ragadta Hádész és Perszefoné szívét, hogy beleegyeztek abba: magával viheti feleségét, de egy feltétellel, amíg nem érnek a napvilágra, nem nézhet vissza Euridikére. Orfeusz azonban visszanézett, így imádott hölgyét örökre elvesztette, később megtámadták, megölték, fejét az Evroszba dobták.
Ezt a folyót azonban mostanság nem Orfeusz miatt emlegetik sokszor, hanem a mai világ szimbólumává vált. A folyószakasz Görögország (egyúttal az Európai Unió) és Törökország határa, amelyen Athén az Egyesült Államok és Mexikó határszakaszáról már ismert acélfalat létesített. Az új erődítmény 27 kilométer hosszú és az Evrosz határfolyó medrét kíséri.
Egy újfajta vasfüggöny létesült, de távolról sem csak ez az egyedüli eszköz azon közel-keleti, ázsiai és afrikai menedékkérők ellen, akik az Európai Uniót tartják az ígéret földjének. Az athéni kormány egyre találékonyabb, ha a menekültek elriasztásáról van szó. Az Evrosz folyótól északabbra már korábban létesítettek egy határkerítést. Ezt még 2010-ben építették, most ezt is megerősítették. A határőrség rendszeresen köröztet drónokat e terület felett, s az utóbbi időben már hangágyúkat is bevet. Ez a – szó szerinti fordításban – „Nagy hatótávolságú hanghatású eszköz” (Long Range Acoustic Device, LRAD) nagy energiájú hangot sugároz, amely elviselhetetlen fizikai fájdalmat okoz és komoly átmeneti zavarokat idéz elő a koncentrálási és tájékozódási képességben. Mindemellett a vele „megtámadott” ember ideiglenesen az egyensúlyértékét is elveszti. Az eszköz alkalmas tömegtájékoztatásra is. Afganisztánban az amerikai erők több helyen is használtak LRAD-ot, általa figyelmeztették a helyieket az esetleges veszélyre. Irakban pedig tengeri kikötők védelmében és a gépjárműoszlopok biztosítására is bevetették.
A rendszer hatékonyságát az magyarázza, hogy azon a frekvencián működik, amelyre az emberi hallás a legérzékenyebben reagál. A lengyel rendőrség például már 2012-ben beszerzett hat ilyen fegyvert, amelyet tömegoszlatásra használtak volna. Mivel azonban törvény tiltja bevetésüket, így sosem alkalmazták őket. Szintén 2012-ben, amikor Chicagóban rendezték meg a NATO csúcstalálkozóját, az ottani rendőrség hangágyút is beszerzett a tüntetők ellen. Mintegy 200-250 méterről is komoly hatást tud kifejteni.
Nem éppen emberbaráti megoldás hangágyút bevetni a menekültekkel szemben. Némiképp abszurd helyzet alakult ki, hiszen az Európai Bizottság finanszírozza a görög határon lévő csúcstechnológiai berendezéseket. Ugyanakkor a brüsszeli testület aggodalmát fejezte ki a görög határrendészet fellépése miatt, egyúttal emlékeztetett a menedékkérők méltósághoz való jogára.
A görögök sokáig vendégszeretőknek bizonyultak és igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni a menekültek védelmében, de 2020 februárja döntő változást hozott. Akkor ugyanis Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy zsarolja az Európai Uniót, menekültek ezreit küldte át az Evroszon. Azóta Athén mindent megtesz azért, hogy elkerülje a hasonló esetket. Így az Európai Bizottság dorgálása sem vehető teljesen komolyan, hiszen a Görögország külső határa az Unióé is egyben.
A jobbközép miniszterelnök, Kiriakosz Micotakosz mindenesetre fel van készülve arra, hogy Törökország újabb játszmákba kezd, emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Sőt, a görög kormány ennél is tovább megy. minap úgy döntött, hogy Törökországot biztonságos harmadik országgá nyilvánítja a Szíriából, Szomáliából, Bangladesből, Afganisztánból és Pakisztánból érkező állampolgárok számára. A menedékkérők túlnyomó többsége ezekből az országokból érkezik. Amint Jutta Lauth Bacas athéni német migrációs szakértő fogalmazott, Athén jokerkártyát tett le az asztalra, vagyis nem tartja felelősnek magát a menekültek sorsáért.
A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón Olaszország kérésére ismét napirendre kerül a menekültkérdés. Az EU déli határszakaszánál lévő mediterrán országok a menekültek igazságos elosztását szorgalmazzák, míg a kelet-európaiak, köztük Magyarország, évek óta hevesen ellenzik a kvóták szerinti elosztásukat. Mivel évek óta nem történik előrelépés az ügyben, egyes uniós tagországok bekeményítenek. Görögország mellett közéjük tartozik Dánia, amely az EU-n kívüli államokba, már Szíriába is visszatoloncol menekülteket.
A görög lakosság támogatja a kormány kemény fellépését. Bár a kabinet a járvány alatt több ezer menedékkérelmet dolgozott fel, sokaknak védelmet is nyújtott, és csökkentette a túlzsúfoltságot az Égei-tengeri szigeteken lévő menekülttáborokban, még messze nem ideális a helyzet. A különféle szigeteken élő görögök nem akarnak több menekültet befogadni. Régóta úgy gondolják, a törököknek kellene gondoskodnia róluk, hiszen sok pénzt kapnak erre az EU-tól. Törökországot biztonságos harmadik országnak nyilvánítása révén a görög hatóságok gyorsan elutasíthatják az onnan érkezők menedékkérelmét és visszatoloncolják őket.
Mint Jutta Lauth Bacas migrációs szakértő rámutatott, mostanság kivált Németország bírálja Athént, mert regisztrált menekültek ezrei hagyják el az országot charterjáratokon. Azok, akik 90 napig legálisan mozoghatnak egy másik uniós országban, ismét menedékjogot kérnek Németországban. „Másodlagos migrációnak” nevezik ezt a szakzsargonban. Sok menedékkérő nem talál munkát Görögországban, nincs hol lakniuk, nincs pénzük, így ismét Németország felé veszik az irányt. Athén mossa kezeit, s azt állítja: semmi köze hozzá…
