;

Hungaroton;Hollós Máté;

- Felvétel készül, lemez nem

A lemezkiadás nem halott, csak a felismerhetetlenségig átalakult. Ez derült ki Hollós Mátéval, a Hungaroton vezérigazgatójával folytatott beszélgetésünkből.

Gyorsan változik a hangzó zeneműkiadás világa. Azoknak, akik valamikor az éppen sztereóvá váló feketelemezeken kezdték a zenehallgatást, ha lépést akarnak - és tudnak - tartani az idővel, ma már streamelniük kell. Jöttek a hírek, hogy évtizedek után tavaly a feketelemezek egyre növekvő forgalma felülmúlta a CD-két, ami igaz is - pénzügyileg. Igaz, eközben csökkent a CD eladások darabszáma is, tehát zárul az olló. Ugyanakkor a streamelések utáni bevételek 10 milliárd dollárjához képest a fizikai hanghordozók 1,1 milliárd dolláros forgalma eltörpül, és ezek az adatok az összes hanghordozóra vonatkoznak. Hogy ezen belül a klasszikus zene aránya hogyan alakul, arról vajmi nehéz adatokhoz jutni. Hollós Mátét a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatóját mindezt figyelembe véve arról kérdeztük, hogyan állnak ma a cég ügyei.

„Magyarországon a legutóbbi időkig még a Budapest Music Center (BMC) is adott ki kortárs zenei lemezeket rajtunk kívül. Ma már klasszikus felvételkészítéssel tudomásom szerint csak mi foglalkozunk, de fizikai hanghordozókat, CD-ket már mi sem gyártunk, gyártatunk. Valamikor az egész lemezkészítési folyamatot a Hungaroton tartotta a kezében a felvételkészítéstől a lemezpréselésen keresztül a raktározásig. Amikor én ide kerültem 1990-ben még 700 dolgozója volt a cégnek, de már annak az évtizednek az első felében véget is ért a saját LP-gyártás. Sajnos a piaci folyamatok eredményeképp, az eladásszámok drasztikus csökkenése miatt két-három évvel ezelőtt megszűnt a VTCD általi CD-gyártás, és most már befejezzük a csehországi gyártatást is. A felvételkészítéseket azonban a tulajdonos kívánságára tovább folytatjuk leginkább a kiváló magyar művészekkel, miközben azért például Nicolas McGegan is dolgozik még nekünk a Capella Savariával. Tudjuk szerződtetni a nagy magyar világjáró művészeket, mert ma már sokkal ritkább az a gyakorlat, ami régen megszokott volt, hogy a világcégek a nemzetközileg elismert zenészekkel exkluzív szerződéseket kötöttek. Amikor a Philips leszerződtette Kocsis Zoltánt, akkor gondolhatott arra, hogy a befektetett, többek közt a reklámozásra költött pénzt jelentős haszonnal kapja vissza. Ma már ez nem várható, ami az aranylemezhez szükséges eladásszámok alakulásán is nyomon követhető. Amikor kezdtem a kiadói tevékenységet, a komolyzenében 5000 volt a küszöb, ma már 1500, de ennyi eladás is jóformán teljesíthetetlen” – tudtuk meg Hollós Mátétól.

Hogyan alakulnak a kiadások, ha nincsenek többé fizikai hanghordozók a boltokban? - tettük fel a következő kérdést. - Reméljük, hogy Várdai István, Baráti Kristóf, Balog József, Várjon Dénes, Rohmann Ditta, Győri Noémi, s még sorolhatnám a művészeket, akikkel felvételeket készítünk, vállalják azt, hogy továbbra is velünk maradnak, noha fizikai hanghordozó már nem fog készülni. Valójában a kiadói és értékesítési feladatok tíz éve már nem is tartoznak hozzánk, ezeket a tevékenységeket a Fotexnet végzi, ők kezelik a Hungaroton márkát. A Rottenbiller utcai stúdió továbbra is működik, kamarazenei, kamarazenekari felvételekre kitűnően megfelel, ha néha templomi akusztikára van szükség, akkor keresünk más, specifikus helyet. Kocsis halála miatt abbamaradt a Bartók Új Sorozat felvétele, annak lemezei a Bartók Béla Hangversenyteremben készültek, nagyon jó minőségben, az említett Capella Savaria kiadványokat pedig továbbra is Szombathelyen veszik fel. Az utóbbi időben 20-25 kiadvány jelent meg évente, a 90-es években 60-80 komolyzenei lemezünk is a boltokba került. Ma már ennyit bír el a piac” - derült ki a vezérigazgató válaszából.

És hogy hogyan alakul az internetes zeneszolgáltatások piaca? - Gyorsan változik ez a világ is, most, hogy átállunk a kizárólagosan internetes értékesítésre, a hungarotonmusic.com címen létező honlapunk, ahonnan megfelelő fizetség ellenében lehetett hangzó anyagokat letölteni, éppen meg is szűnik, mert a letöltések száma is alaposan csökkenőben van. Ehelyett a streamelés ma a leginkább futó formátum, de az olyan helyeken, ahol fenn vannak az elmúlt 70 év Hungaroton-anyagai, mint az iTunes vagy a ClassicsOnline továbbra is ott lesznek a régi és új felvételek, letölthető formában, kiváló, digitalizált minőségben. És ott az ingyenes Youtube, ahonnan a reklámokból származik a bevétel. Tehát mindaz a felbecsülhetetlen érték, ami a Hungaroton archívumában az elmúlt évtizedekben felgyülemlett, megtalálható az interneten, kezdve az ötvenes évek táncdalaitól az irodalmi lemezeken át a nagy művészek felvételeiig: Cziffra György, Fischer Annie, Kocsis Zoltán említhető hirtelen. Végeredményben minden olyan hang fellelhető ezeken a csatornákon, amit valaha felvett a cég - nyugtat meg Hollós Máté. 

- A feketelemezek inkább csak érdekességként vannak jelen a piacon, gondolkodtunk néhány éve azon, hogy egy-két egykori sikeres kiadványt mi is megjelentetünk újra, de úgy látszott a piackutatások alapján, hogy nem lenne értelme. És szembesültem azzal is, hogy sokan már CD-játszót sem tartanak otthon. Ellenben van bevétel az internetes forgalomból, amit a Fotexnet vissza tud forgatni az új felvételek készítésébe. Ez is másképp van, mint egykor, amikor a külföldön eladott komolyzenei lemezek hozták a devizát, amiből jó minőségű alapanyagot (vinylt) lehetett vásárolni, erre nyomták a napi bevételt hozó könnyűzenei felvételeket, amelyek bevételéből – giccsadó is volt rajtuk, emlékezhetnek még sokan - finanszírozni lehetett azokat a magyar és külföldi művészeket, akik a letöltéseken, streameléseken keresztül mind a mai napig hozzák a hasznot” – fejezte be magyarázatát Hollós Máté.

NévjegyHollós Máté 1954-ben született Budapesten. 1980-ban diplomázott a Zeneakadémián zeneszerzőként. Megalapította az Akkord Music Publishers zeneműkiadót, mely az első magánkiadó lett. 1990-ben felkérték a Hungaroton klasszikus zenei igazgatói posztjára, 1993-ban megalapították a Hungaroton Classics Kft-t, amelynek jelenleg vezérigazgatója.1990-94-ig a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségének tagja, 1996-tól pedig elnöke. Mindemellett az Artisjus választmánya vezetőségének, és más szervezeteknek a tagja. Rendszeresen olvashatók írásai a szaksajtóban, és hallható a Magyar Rádióban mint szakértő. Hollós műveit a legtöbb európai országban bemutatták, az USA-ban és Kanadában is játszották őket. Számos díjjal tüntették ki, köztük 1992-ben a Magyar Rádió új zenei seregszemléjén közönségdíjjal, 1997-ben Erkel Ferenc-díjjal és 1998-ban Bartók-Pásztory-díjjal. 

Értelmezhető, érthető, és megfogható művészet: tizenhárom alkotó szobra látható a magántámogatással létrejött Káli Art Parkban.