árverés;digitális;digitális pénz;kriptovaluta;digitális műtárgy;

- Digitális pillanatokat értékesít a CNN

Nem helyettesíthető tokenekként (NFT) adja el az amerikai hírtelevízió az archívumában lévő történelmi események, korai exkluzív tudósítások, elnökválasztások, űrutazások beszámolóit. Így árverezik el az internet forráskódját is.

Nem helyettesíthető tokenekként (NFT) értékesíti az elmúlt több mint négy évtized meghatározó történelmi eseményeiről készített beszámolóit a CNN amerikai hírtelevízió.

Az 1980-ban alapított hírcsatorna történetében először nyitja meg archívumát azért, hogy lehetőséget adjon a gyűjtőknek a történelem egy darabjának megszerzésére – olvasható a CNN honlapján.

A digitálisan gyűjthető Moments (Pillanatok) nevű tételek, amelyből június végétől hetente hatot tesznek közzé, a Vault by CNN-en lesznek elérhetők.

A felhasználók meghatározó történelmi események, korai exkluzív tudósítások, elnökválasztások, űrutazások beszámolóit vásárolhatják meg. Ezeket a vault.cnn.com-on lévő profiljukon tudják majd tárolni, megnézni, továbbá lehetőség lesz rá, hogy fizikai formátumban is kitegyék akár egy könyvespolcra.

A „Pillanatok” megvásárlásához nincs szükség kriptovalutára, bankkártyával is lehet fizetni.

Minden NFT-nek van saját blockchain alapú digitális „pecsétje”, amely az eredetiségét és tulajdonosát igazolja.

A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége 2021 februárjában és márciusában szinte felrobbant.

Június 23-tól lehet licitálni a világháló eredeti forráskódjára, amelyet nem helyettesíthető tokenként bocsájt árverésre a Sotheby's. Az NFT a brit Tim Berners-Lee által írt forráskód mellett egy animációt, a brit informatikus egy levelét és az eredeti fájlokhoz kötődő teljes kód digitális plakátját tartalmazza.

A fájlok 9555 sornyi kódot, köztük a Berners-Lee által kifejlesztett nyelvekre és protokollokra - HTML, HTTP, URL-k - vonatkozó információkat tartalmaznak. A június 30-ig tartó, This Changed Everything elnevezésű online aukción 1000 dollár (290 ezer forint) lesz a tétel kikiáltási ára.

NetszületésBerners-Lee a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) munkatársaként 1989 márciusában előterjesztést adott be főnökének az általa World Wide Webnek nevezett információkezelési rendszerről, amely a hipertext és az internet összeházasításával jön létre és lehetővé teszi a globális információmegosztást. Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (Bizonytalan, de izgalmas) megjegyzést írta, és hagyta a kutatót, hogy az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon a projektjén. 1990-ben a fejlesztéshez csatlakozott Robert Cailliau francia kutató is, és létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első website-ja 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé, és a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat tartalmazta. 

Március közepén csaknem 70 millió dollárért (20,7 milliárd forint) kelt el egy digitális műalkotás a Christie's árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat. Mint megírtuk, Magyarországon néhány napja árvereztek először digitális műalkotást, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című képet 75 ezer forintért vették meg a Kieselbach Galéria árverésén.

A képen az a pillanat látható a CNN közvetítésén, mikor George W. Bush elnököt megdobja cipővel egy tiltakozó újságíró.

Az űrhajó csatlakozik a Mennyei harmónia központi eleméhez, ahol a három hónapos küldetés részeként az asztronauták két űrsétát is tesznek majd.