– Rothad, pállik, roskad, rozsdásodik: ez megint sokba fog kerülni a siófokiaknak – mondja Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki, a Becsülettel Siófokért Egyesület színeiben megválasztott polgármestere az idén 15 éves Galerius fürdőről. A létesítményt 2006-ban az akkor fideszes városvezetés, mint Siófok új, turistacsalogató látványosságát avatta fel, ám alig másfél évtized alatt az épület olyannyira leromlott, hogy a belső fürdőteret már nem is lehet használni. A jelenlegi városvezetés által felkért szakértői vélemények szerint az épület szellőzési rendszerének terve és kivitelezése sem felet meg az előírásoknak, a megfelelő szellőzés híján a gépészti berendezéseket a vegyi anyagokkal terhelt, páradús levegő kikezdte, vagy már teljesen tönkre is tette.
– Anno kimaradt a tervekből, hogy a fokozott pára- és egyéb terhelésnek kitett fürdő tetőszigetelését milyen anyagokból kell megcsinálni – magyarázta Lengyel Róbert. – A tető és álmennyezet közötti, silány alapanyagokból elkészített szigetelés mára teljesen szétrohadt, és csak úgy javítható, ha kívülről az egész tetőszerkezetet megbontjuk. Az az anyag, amit oda beépítettek és nyilván gondosan el is takartak, egy családi ház szigetelésére még tán alkalmas lenne, de egy fürdő esetében csak hitvány, olcsó férc. Csak ennek a javítása több tízmillióba kerül, s amíg el nem készül, a medencéket nem is lehet használni.
– Komoly fejlesztések nélkül a Balaton nem tud már versenyezni a tengerparttal, ez a beruházás az egyik legjobb példa rá, hogy európai színvonalat kell nyújtani itt is – hangzott el a fürdő 2006 júliusi átadóján. A nevét Galerius római császárról kapó, az aulában pompeii freskóreprodukciókkal dekorált, eredendően hét-, ma már tízmedencés létesítményt 1,2 milliárd forintból építtette a város egyik cége 890 milliós bankhitelből, 110 milliós megyei önkormányzati és állami támogatásból, a Strabag kivitelezésében. A fideszes városvezetéssel szemben sokan már akkor tamáskodtak: sokallották a felvett hitelt, nem értették, miért öt kilométerre a városközponttól, Szabadifürdő vasúti megállóhely közelében épült meg a fürdő, amelynek termálrészlegébe több, mint 20 kilométerről, a nagyberényi kútról hordták-hordják a vizet lajtoskocsival.
– Hetente egyszer 20 köbméter hozatunk, az utolsó teljes működési évben, 2019-ben ez 1,56 millióba került – állította Lengyel Róbert polgármester.
Viszont legalább volt víz, 2012 tavaszán ugyanis kiapadt a kút, így többször is csapvízzel, jobb esetben termálvízzel keverve töltötték fel a gyógyvizes medencét, országos hírnevet kiváltva. Ám nemcsak a vízzel akadtak problémák, hiszen néhány évvel az átadás után sorra jöttek elő különféle kivitelezési hibák.
– Az üzemeltető városi cég, illetve a fürdővezetés folyamatosan jelezte a hibákat, s a halaszthatatlan műszaki beavatkozásokat el is végezték, de szakértői vélemény nem készült, így eddig nem lehetett felmérni, mekkora is a valós probléma – folytatta Lengyel Róbert. – Öt éve megbíztunk egy ügyvédi irodát, hogy a város nevében érvényesítse a még meglévő szavatossági igényt, aztán miután az elmúlt években is egyre több és jelentősebb hiba jelentkezett, egy szakértővel elvégeztettük az állapotfelmérést, ami lesújtó, döbbenetes és felháborító eredménnyel zárult. Pedig nem egy 100 éves épületről beszélünk, hanem egy olyanról, amihez jó esetben évtizedekig jelentősen hozzá sem kellett volna nyúlni.
Ezek után megkerestük Siófok 2014 előtt húsz évig regnáló, fideszes polgármesterét, Balázs Árpádot, aki azonban nem válaszolt a fürdővel kapcsolatos kérdéseinkre. A kivitelező Strabag pedig úgy reagált megkeresésünkre: a 2006-ban átadott projektet a szerződésben foglaltak szerint teljesítették, ahogyan a felmerült garanciális igényeket is a garancia időszaka alatt, az átadás óta eltelt 15 év üzemeltetési gyakorlatot és annak körülményeit pedig nem ismerik.
