Miközben az Orbán-kormányban 14 tárcavezető dolgozik és a 2010-es kabinethez képest duplájára nőtt a minisztériumi dolgozók létszáma, nemhogy csökkenne az állami vízfej, hanem új elemként operatív törzseket hoznak létre. Az első ilyen testület „a járvány kezelését bonyolító” operatív törzs volt, azóta már Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével megalakult a gazdaság újraindításáért felelős, valamint a legújabb, Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter irányította közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs.
– Arra a kérdésre, szükség van-e ezekre a testületekre, röviden tudok válaszolni: nincs – mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus. A szakértő szerint azokat a feladatokat, amelyek megoldásáért ezeket az operatív törzseket létrehozták, a szakminisztériumok is meg tudnák oldani – hiszen éppen ez lenne a feladatuk. Szentpéteri Nagy úgy véli, a testületeket nem a hatékonyság, hanem a propaganda-kormányzás miatt hozták létre. – Az "operatív törzs" elnevezés egy népszerű militáns kifejezés. A miniszterelnöktől tudjuk, hogy Magyarország állandóan hadban áll, így ezek a testületek jól illenek a 2010 óta kiépült struktúrába – mondta. Rámutatott: vannak minisztériumok, államtitkárságok, kormánykabinetek, miniszterelnökség, miniszterelnöki kabinetiroda, most már operatív törzsek is, s ezek mind egy célt szolgálnak: ha a miniszerelnöknek van kedve, bármibe beleszólhasson, de ha nem akar, ne is kelljen foglalkoznia semmivel. A politológus szerint már a kormányüléseknek sincs sok értelmük a döntések meghozatalán kívül, de – mint fogalmazott – ezeket a döntéseket is "valójában egyetlen ember hozza meg".
Kajdi József közigazgatási szakértő ellenben úgy látja, lehet értelmük az ilyen döntéselőkészítő testületeknek, és még gyorsíthatják is a folyamatokat. – Én nem látok túl sok kivetnivalót az operatív törzsek létrehozásában. Már az Antall-kormányban is rendszeres volt a különböző szakértői csoportok életre hívása, akárhogy is nevezzük őket. Nem hiszem, hogy ez az állami bürokráciát növelné, sőt akár hatékonyabb is lehet, mint a kormányülések vagy a minisztériumok közötti egyeztetések – mondta.
Nem meglepő módon Novák Katalin is az általa vezetett operatív törzs szükségessége mellett érvelt. Keddi sajtótájékoztatóján a miniszter a Népszavának azt mondta: az alakuló ülésen is meggyőződött annak létjogosultságáról, hiszen sok résztvevőt hívtak meg, így több jelzés is eljut a kormányhoz. Hangsúlyozta: a testületben nem döntenek semmiről, ha erre van szükség, a kormányhoz fordulnak. A cél a kormányzati munka felgyorsítása. Az elnevezéssel kapcsolatban azt mondta: a testületet "nevezhetnénk bárminek", akár kerekasztalnak is. Ugyanakkor például egy, az "oktatás modernizálásáért felelős operatív törzs" vagy egy, az "egészségügy fejlesztéséért felelős operatív törzs" létrehozását egyelőre nem tartaná szükségesnek, mert – mint fogalmazott - kontraproduktív lehet, ha mindig csak ilyen ülésekre járnának.
