Az amazonasi erdőirtás, a japán szénerőművek, a műanyagok és a mérgező hulladék ellen kampányolnak azok a környezetvédő aktivisták, akik az idén Goldman Környezetvédelmi Díjat, hétköznapi nevén zöld Nobel-díjat kaptak.
A díjak odaítélését online ünnepségen jelentették be hétfőn este San Franciscóban. A hat nyertes pénzügyi támogatást kap ahhoz, hogy folytatni és bővíteni tudja kampányát.
Egyikük a 38 éves Liz Chicaje, aki még tinédzserként, de már anyaként, kislányával csónakon és gyalog elkezdte járni az amazonasi esőerdőt Peruban, mert elhatározta, hogy megvédi a bora őslakos törzs földjét az illegális fakitermeléstől és bányászattól.
A bora és más törzsek is az ország Loreto nevű északkeleti részében vadászatból és halászatból tartják fent magukat. Chicaje aktivista tevékenységével és vezetői képességével elérte, hogy a törzsek egyes kormányzati tisztségviselőkkel, környezetvédőkkel és tudósokkal összefogtak védett területek kijelölésére, és ennek eredményeképpen a perui kormány 2018 januárjában bejelentette a Yaguas Nemzeti Park létrehozását. Környezetvédők szerint a nemzeti park létfontosságú az ökoszisztéma és a szén-dioxid-megkötő tőzeglápok, esőerdők megőrzésében.
Díjat nyert még a malawi Gloria Majiga-Kamoto, aki a műanyagok ellen kampányol, a boszniai Maida Bilal és az amerikai Sharon Lavigne, aki a mérgező hulladékok és a környezetszennyezés ellen, valamint a vietnami Thai Van Nguyen, aki az élővilág megóvásáért száll síkra.
A japán Hirata Kimiko a régi és rossz hatékonyságú széntüzelésű erőművek bezáratásának szentelte környezetvédő tevékenységét, létrehozta a klímaváltozás mérsékléséért küzdő Kiko Hálózat nevű nonprofit szervezetet. Ezek az erőművek jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok termeléséhez. Miután Japánban a Fukusima 1-es atomerőművet 2011-ben egy hatalmas földrengés és ennek következtében egy szökőár tönkretette, a kormány óvatosságból bezárt sok más atomerőművet, és újra nagyobb szerepet akart adni a szénerőműveknek. Hirata ekkor kezdte el kampányát.
Hirata arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy Japánban az emberek nagy részének fogalma sincs a széntüzelés káros hatásairól, de úgy érzi, küzdelme mára kifizetődött, mert a tokiói kormány letett arról, hogy akár egyetlen új széntüzelésű erőművet megépíttessen, pedig 13 ilyet tervezett. Most pedig már azért küzd, hogy a még működő régebbieket is bezárják, és 2050-ben már majd csak megújuló és környezetbarát energiaforrásból termeljenek energiát.
