Lezárult a világ hét legfejlettebb állama, a G7 csúcstalálkozója, melynek több tényező is különös jelentőséget adott. Ezek közé tartozott, hogy a pandémia miatt a világpolitika sztárjai két év óta először találkoztak személyesen, a koronavírus-járvány elleni közös fellépést elkerülhetetlenül napirendre kellett tűzniük, s elnöki minőségében most debütált a nemzetközi arénában Joe Biden, miniszterelnökként pedig Boris Johnson, és minden valószínűség szerint ez volt Angela Merkel hattyúdala a G7-nél. A német szövetségi kancellár egyedül hosszabb ideje van kormányon, mint hat kollégája együtt, és távozásával a klub jövő évi csoportképe még egyhangúbbnak látszódik majd.
A G7-ek tanácskozásukat a novemberi glasgowi Cop26 környezetvédelmi világkonferencia nyitányának is tekintették. Első ízben deklarálták szándékukat, hogy a globális felmelegedés nem haladhatja meg az 1,5 Celsius fokot. Az ehhez vezető kulcsfontosságú lépésként a csoport megígérte, folyamatosan leépíti a széntüzelésű erőműveket, hacsak azok nem alkalmazzák a széndioxid-leválasztás és tárolás technológiáját.
Amilyen szerencséje volt Boris Johnsonnak a cornwalli időjárással, olyan peches volt abban, hogy nem sikerült megakadályoznia az európai vezetőket a Brexit Észak-Írországra és a békefolyamatra gyakorolt hatására való ismételt visszatéréstől. A brit kormányfő bilaterális megbeszélései során egységes ellenzékkel találta magát szembe az EU frontemberei, Ursula von der Leyen és Charles Michel, illetve Emmanuel Macron és Angela Merkel személyében. Mindannyian megváltoztathatatlannak tekintik az ún. északír megegyezést, melynek szellemében az egységes piachoz tartozó Ulsterbe irányuló brit termékekre az EU előírásai vonatkoznak és a határ az Ír-tengeren húzódik. Az élelmiszeripari cikkeket érintő „kegyelmi időszak” június 30-án jár le, és attól kezdve például a közkedvelt, de az európai normáknak nem megfelelő brit kolbászféleségeknek el kell tűnniük az északír szupermarketek polcairól. Johnson különösen Macronnal kapott össze, aki egyrészt kijelentette, a kétoldalú kapcsolatok megélénkülése csak az EU-val kialakult vita rendezése után kezdődhet el, másrészt érvelése során azt a benyomást keltette, mintha Észak-Írország nem lenne része az Egyesült Királyságnak. A kormány nem zárta ki, hogy egyoldalú lépéssel, - a szerződés felfüggesztésével, - halasztja el a hús- és felvágott export bürokratikus ellenőrzésének bevezetését a hó végén. Európai partnereitől azt várja, hogy elfogadják, a brit élelmiszeripari normák egyenrangúak a brüsszeliével és "megbízható kereskedők" korlátozások nélkül szállíthassanak Észak-Írországba.
Boris Johnson tapintatlanul az Anglia-Horvátország EB-találkozóval egyszerre kezdte meg záró sajtótájékoztatóját, amelyben az értekezlet eredményei közül elsőként a fejlődő országoknak együttesen felajánlott egymilliárd adag Covid-19 vakcinát emelte ki és szólt a további világjárványok elkerülését célzó együttműködés fokozásáról. Hasonlóan kiemelt helyet kapott a Global Partnership for Education keretén belül megvalósuló terv, mely 40 millió lánygyermeknek biztosít tanulási lehetőséget, korrigálva egy "nemzetközi szégyent". A kormányfő, aki magánrepülőgépen érkezett Cornwallba, büszkén állapította meg, hogy ez volt az "első nettó zéró kibocsátású" G7 csúcsértekezlet. Johnson nyilván nem csodálkozott, hogy mindezek után vezető brit újságírók kérdései elsősorban a június 21-re tervezett "teljes felszabadulás" várható késleltetésére, illetve a csúcsot beárnyékoló Brexit-viszályra vonatkoztak. A konzervatív politikus a "teljes csomag" hétfőre tervezett bejelentése előtt nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni a korlátozások feloldásával kapcsolatban. A Brexit-vita pedig szerinte "elhanyagolhatóan parányi részét képezte a fantasztikus harmóniában eltelt megbeszéléseknek".
Gordon Brown még a csúcstalálkozó befejezése előtt megsemmisítő véleményt nyilvánított a G7 oltóanyag-ajánlatáról a Sky News vasárnapi politikai magazinjában. A legutóbbi munkáspárti kormányfő szerint "érdemi hozzájárulásuk hiánya kísérteni fogja a leggazdagabb államokat. Megbocsáthatatlan erkölcsi kudarc, hogy amikor a WHO igazgatója szerint 11 milliárd dózisra lett volna szükség, 1 milliárdot bírtak felajánlani a leggazdagabb országok vezetői a jövő év közepéig".
