Magawát, az afrikai óriás erszényes patkányt a belga APOPO civil szervezet képezte ki és felügyelte működését. Az állat 5 év alatt 20 futball pályányi területet szimatolt át, 71 földbe telepített aknát és 38 fel nem robbant lőszert talált meg. A civil brit jótékonysági állatorvosi szervezettől (PDSA) bátorságáért megkapta a legmagasabb kitüntetést, amit állat kaphat. Kambodzsában 1979 óta több mint 64 ezer halálos áldozatot követeltek az aknák és mintegy 25 ezer esetben történt miattuk végtagamputáció. A délkelet-ázsiai országban a feltételezések szerint mintegy hatmillió akna rejtőzhet a földben.
A patkányok a robbanóanyagban lévő egyik kémiai összetevőt érzékelik. Amikor megtalálják a robbanószert, megkapargatják a tetejét, ezzel riasztják a velük dolgozó embereket. Magawa mindössze 20 perc alatt képes átvizsgálni teniszpályányi területet, ez egy fémdetektorral 1-4 napig tartana.
Nem Magawa az egyetlen afrikai erszényes óriáspatkány, amit aknakaresésre képeztek ki. Egy állat beidomítása 9 hónapig tart, jutalomként élelmiszert, főként banánt kapnak.
De milyen más állatokat lehet hasonlóan veszélyes vagy egyszerűbben megoldható, de fontos célokra kiképezni? A kutyákat szinte említeni sem kell, a földrengések után betemetett embereket kereső szaglászbajnokok is gyakran valódi, kitüntetett hősökké válnak, a hírek élére kerülnek, mindenki ismeri őket. Az egyik leghíresebb magyar szolgálati kutya bronzszobrának a felirata így szól: „MANCS - a miskolciak híres életmentő kutyája. 1996 óta – a Spider mentőcsoport tagjaként – több száz emberéletet mentett meg a világ számos országában”. Arról pedig a Nature-ben jelent meg cikk, hogy valóban képesek lehetnek-e a kutyák kiszagolni, ha valaki Covid-19 fertőzött. „Senki nem állítja, hogy helyettesíthetik a PCR-teszteket, de az eredmények biztatóak” – mondta Holger Volk, a Hanoveri Állatorvosi Egyetem neurológusa. Az ezzel foglalkozó kutatók szerint azonban ahhoz, hogy tudományos szintű eredményekre lehessen jutni a tárgyban, még több vizsgálat és adat szükséges. Ma még csak felületes áttekintést sem tudunk adni arról, mi mindenre lehet kiképezni kutyákat a drogkkutatástól a hullakereséséig, a depresszió felismerésétől a cukorbetegség kiszaglásáig.
A napokban a Népszava is beszámolt arról, hogy holland tudományos közlemény szerint cukrosvíz jutalommal méheket lehet percek alatt megtanítani arra, hogy nyelvnyújtogatással jelezzék, ha a SARS-CoV-2-vel megfertőződöttek megváltozott szagát érzik meg. Robert Merle regénye katonai célokra kiképzett delfinekről szól, az ilyen kísérletek nagy része mára befejeződött, de az amerikaiak még mindig használnak delfineket, oroszlánfókákat aknakeresésre. Bár ma már drónok, robottengeralattjárók váltják őket fel. Két éve nagy port vert a hír, hogy norvég vizeken egy olyan, az emberekhez kifejezetten barátságosan közeledő belugát találtak, amely hámot viselt. Minden bizonnyal egy orosz titkos katonai telepről szökött meg, ahol harci tevékenységekre idomítanak állatokat.
A kanárikat a múlt század kezdete óta még a nyolcvanas években is használták bányákban szénmonoxid jelzésére, mert hamarabb rosszul lettek a mérgező gáz hatására mint az emberek. Vezetőkutyák helyett miniatűr lovakat is alkalmaznak, előnyük, hogy természetes képességük van a vezetésre, nyugodtak, nehezen téríthetők el, 50 évig is elélnek. A csuklyásmajmok különféle végtagproblémákkal, gerincsérüléssel élőknek lehetnek hasznos társuk, képesek telefont kezelni, ki- és bekapcsolni szerkezeteket, felvenni leejtett tárgyakat, és akár a viszketést megvakarni. Bár tanításuk 3-5 évet is igénybe vehet, szintén hosszú ideig, 30-40 évig élnek, így sokáig társaik lehetnek rászorulóknak.
Emlékezetes eset volt 2018 januárjában, amikor New Jersey repülőterén nem engedték fel a United Airlienes egyik járatára egy utas „érzelmi támogatást nyújtó” páváját mérete és súlya miatt, pedig a tulajdonosa jegyet is vett volna számára. Az érzelmi, vagy akár komoly pszichiátriai problémákban segítő állatok törvény által elismerten léteznek, természetesen elsősorban a kutyák jelennek meg ebben a szerepben is. De például az amerikai szabályzók szerint különbséget kell tenni a terápiás kutyák és egyéb állatok, az érzelmi támogatást nyújtó kutyák és azok között, amelyeket a kifejezetten arra képeztek ki, hogy segítséget nyújtsanak szorongó, depressziós, vagy pánikbetegeknek, autistáknak. Utóbbiak ugyanúgy szolgálati kutyák, mint például a vakvezető kutyák, tehát bárhová elkísérhetik gazdájukat. Jó terápiás állatok a lovak, a macskák, vagy akár a nyulak, utóbbiak azoknak, akik félnek a kutyáktól vagy a macskáktól is. Jellemzően ezeket nem tulajdonolják azok, akiken segítenek, csak időlegesen viszik ki őket betegekhez vagy idősek otthonába. Az érzelmi támogatást nyújtó állatok tulajdonosainak pedig igazolással kell rendelkezni arról, van valamilyen mentális problémájuk. Az amerikai légitársaságok végül tavaly decemberben egységesen léptek, azóta csak hivatalosan igazolt szolgálati kutyák utazhatnak az utastérben.
