Hiába kérdeztünk, az operatív törzs és a szakminisztérium sem reagált tegnapi cikkünkre, amelyben Puskás László szegedi biológus – a covid ellen beoltottak védettségét elemző tesztjeik eddigi eredményéről – azt mondta: az általuk megvizsgált mintákból az derült ki, hogy ahol egyáltalán nincs antitest válasz, ott nagy valószínűséggel sejtes immunitás sem alakul ki az oltottaknál. Márpedig ez azt jelenti: azoknak a Sinopharm-oltottaknak, akiknél a tesztek nem mutattak ki a védettséghez szükséges antitestet, hiába van védettséget igazoló okmányuk, mert meglehet, védtelenek a korona-vírus fertőzéssel szemben.
Cikkünk megjelenése előtt és után is próbáltuk megtudni: Hol tart a kormány az oltóanyagok hatékonysági vizsgálatával? Mikor hoznak döntés arról, hogy milyen segítséget kaphatnak azok, akik az elégtelen antitestválaszuk miatt bizonytalanok a védettségükben? Kívánnak-e egyáltalán foglalkozni az ő nehéz helyzetükkel? Kaphatnak-e és ha igen, mikor harmadik oltást? Hozzájuthatnak-e térítésmentesen az érintettek a sejtes-immunitást ellenőrző laborvizsgálathoz? Válaszokat nem kaptunk.
Arra a kérdésünkre, hogy be lehet-e perelni az államot azért, mert a védettségükben bizonytalanoknak nem ad megnyugtató választ, és nem is biztosít egyelőre újabb védőoltást, Asbóth Márton, a TASZ jogásza egyértelműen azt válaszolta: nem. Miután az oltás nem kötelező, vagyis mindenkinek a saját döntése, hogy beoltatja-e magát, ezért az állam felelőssége is kicsi. Májustól ugyan már van jogszabály arról, hogy kinek jár ingyenesen az oltás, de ez nem növeli a kormány felelősségét, számonkérhetőségét. Azt az állam sem titkolta, hogy az oltóanyag nem 100 százalékos, azaz lehetnek majd olyanok, akiknél nem feltétlen alakul ki a védettség. Ráadásul, mivel az oltás választható, aki kéri a vakcinát, azt a saját felelősségére oltják be. Ha valakinél nem működik az oltóanyag, azt sokkal inkább az oltóanyag gyártójának lehetne felróni, ám ők is előre jelezték: az oltóanyag nem ad 100 százalékos védelmet.
Egyéni szinten tehát nem könnyű jogi eljárásba fogni. Közösség szintjén pedig egyelőre inkább járványügyi kérdés, hogy indokolt-e kezelni azoknak a helyzetét, akiknél nem alakult ki a védettség. Arra a kérdésünkre, hogy az államnak kötelessége lenne-e a raktáron lévő vakcinákat elérhetővé tenni (akár patikai forgalomban) saját polgárai számára, azt mondta: a helyzet nagyon sajátos, mert az oltási terv nem nyilvános, vagyis hivatalosan nem tudhatjuk, hogy a covid-védőoltásokat milyen rend szerint teszi elérhetővé a kormány az állampolgárok számára. Szerinte "abszurd, hogy ezek az oltóanyagok rendelkezésre állnak, a kormány mégsem teszi elérhetővé azokat.”
A jogász hozzátette: a vírussal szemben védtelenekből szerveződő Facebook-csoportnak közvetlen jogi eszköze nincs érdekeik érvényesítésére, a kormánnyal szemben nem tudnak jogi eljárást indítani, mert amíg a védőoltás nem kötelező, az államnak nagyon korlátozott a felelőssége, ráadásul a sérelem csak közvetett azzal, hogy az oltóanyag nem váltja ugyan ki a kellő hatást, de egészségkárosodást ezzel önmagában nem okoz. Az, hogy valaki kapott egy gyógyszert, ami nem váltotta ki nála a megfelelő hatást, az még nem jogsértés.
Asbóth Márton szerint ebben a helyzetben az orvosok is követelhetnék, hogy pácienseiknek hivatalosan is beadhassák a harmadik oltást. Megkérdeztük a Magyar Orvosi Kamarát kezdeményezik-e, hogy legyen szabályos lehetőség a harmadik oltást beadni az orvosoknak mindazoknál, akiknél kétséges az első két adag hatásossága. A köztestület erre annyit válaszolt: „Erről a kérdésről jelenleg nincs hivatalos információjuk.”
