Tienanmen téri események;

- Tízezren haltak meg a szabadságért, Kína mégis vörös maradt - képek a Tienanmen téri vérengzésről

A 70-es évek gazdasági reformjai után a 80-as évekre felerősödtek a liberális politikai követelések. A 86-os tüntetések utáni tömeges letartóztatások átmenetileg visszavetették a demokratikus törekvéseket, de Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása újabb bátorítást adott a rendszer ellenzékének. Onnantól folyamatosan többszázan demonstráltak Peking főterén, ezért 19-én rendkívüli állapotot hirdetett a kormányzat. Az ország vezetése példastatuálásra szánta el magát és Június 3-4-én bevetették a hadsereget a Tienanmen téri demonstrálók ellen. Az áltozatok száma egy 2017-es tanulmány szerint meghaladta a tízezer főt, ezzel a kommunista vezetés elérte, hogy a Szovjetuniótól és Kelet-Európától eltérően ne történjen meg a kínai rendszerváltás. Azóta a Tienanmen téri események tabu témának számítanak Kínában.

A megaaszály nem egy B kategóriás katasztrófafilm címe, hanem egy létező klímajelenség, amikor egy területen hosszú ideig, évtizedekeig tart a szárazság. Ez nem azt jelenti, hogy nincs csapadék, hanem azt, hogy a talaj nedvességtartalma nem tud helyreállni két szárazabb időszak között. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint, ami az Egyesült Államok délnyugati részén történik, néhány száz évente visszatérő jelenség, de a mostani intenzitásáért és hosszúságáért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős és egyfajta előzetes az egész bolygóra nézve. Ha nem tudjuk a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését 1,5 fok alatt tartani az ipari foradalom előttihez képest, ez vár a mérsékelt égövre. Elképzelhető, hogy a történelem során először szövetségi vízhiányt jelent be a kormány, ami milliók vízfogyasztásának korlátozásával járhat majd.