A kormánynak nem sikerült az Európai Unió Bíróságán érvényteleníttetnie a magyarországi demokrácia állapotával kapcsolatban súlyos kifogásokat megfogalmazó Sargentini-jelentést, így tovább folytatódhat a 7. cikkelyes eljárás a tagállamok képviselőiből álló miniszteri EU Tanácsban. A következő meghallgatást előreláthatólag június 22-én tartják az Európa-ügyi tárcavezetők ülésén, ahol a magyar kormány képviselőjének válaszolnia kell a felmerülő aggályokra. A pontos napirendről pénteken döntenek az EU27-ek képviselői Brüsszelben.
A Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által készített állásfoglalást 2018. szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament kétharmados többséggel. A határozat alapján még ugyanebben a hónapban elindult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, amelynek a vége a szavazati jog megvonása lehet, ha a miniszteri testület egyhangúan megállapítja, hogy Magyarországon súlyosan sérül a jogállam.
A magyar kormány kezdettől kifogásolta a parlamenti szavazás módját, és a Bírósághoz fordult. Keresetében azt állította, hogy a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során az Európai Parlament megsértett egy sor előírást, mivel kizárólag az igen és nem szavazatokat számította bele a végeredménybe, a tartózkodókat nem. Ha a tartózkodásokat is hozzászámolják, akkor a szükséges kétharmad híján a jelentés elbukott volna. Az EU Bírósága azonban csütörtökön elutasította a magyar keresetet és leszögezte: mind az EU Szerződések, mind az EP eljárási szabályzata egyértelműen kizárja a tartózkodásokat a szavazásból.
A csütörtöki ítélet zöld utat ad a 7. cikkelyes eljárásnak, amely azonban jó ideje egyhelyben topog, mivel a tagállamok nem akarják dűlőre vinni. A miniszterek többször véleményt cseréltek és két meghallgatásra is sor került a magyarországi helyzetről, de a szavazásig, amely valószínűleg nem hozna egyértelmű eredményt, nem jutottak el. A folyamat jelenlegi fázisában a kormányok négyötödének az egyetértése kell annak megállapításához, hogy Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének a kockázata. Ezt követően azonban az állam- és kormányfőknek egyhangúan kell megállapítaniuk, hogy a demokratikus normák valóban sérülnek. A szankció csak ezután következhet.
A július elsején hivatalba lépő szlovén EU-elnökség szándékai nem ismertek, de Gašper Dovžan külügyi államtitkár egy fórumon nemrég arról beszélt, hogy erőfeszítéseket kell tenni a következő lépések megtételére, ami utalhat az eljárás lezárását célzó igyekezetre. Orbán Viktor is harcba szállt ezért, amikor tavaly feltételeket próbált szabni az uniós költségvetés magyar elfogadásához, de végül nem sikerült kiverekednie a folyamat befejezését Angela Merkel német kancellárnál. Ismerve a Budapest és Ljubljana közötti szoros együttműködést, a felvetés most ismét napirendre kerülhet.
