Az Európai Unió (EU) 27 országát tavasszal felkereső közvélemény-kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy mi az emberek véleménye a pandémia hazai és európai kezeléséről, hogyan értékelik saját és hazájuk helyzetét. Több mint 26 ezer európait, köztük 1046 magyar állampolgárt kérdeztek meg.
A magyarok 38 százaléka arról számolt be, hogy a koronavírus-járvány következtében módosult a jövedelme, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. Honfitársainknak csaknem a harmada azonban nem tapasztalt változást. Az EU átlagában ez az arány 31, illetve 26 százalék.
A magyar lakosság 60 százaléka szerint a Covid 19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések által okozott gazdasági kár meghaladja az egészségügyi előnyöket. A lakosság ilyen magas százaléka egyetlen uniós államban sem vélekedett hasonlóan. A nézetet az uniós polgároknak csak a 41 százaléka osztotta.
A magyarok és az európaiak körülbelül fele-fele azt állította, hogy tudja, az EU milyen intézkedéseket hozott a pandémia megfékezésére. Magyarországon az uniós átlagnál valamivel többen mondták azt, hogy hallottak ezekről a lépésekről, de nem ismerik azokat, és valamivel kevesebben nyilatkozták azt, hogy egyáltalán nem tudnak róluk. Az unió válságkezelésével ugyanakkor jóval több magyar (64 százalék) volt elégedett, mint európai (48 százalék).
Az EU tagállamok járvány alatt mutatott egymás iránti szolidaritását honfitársaink 67 százaléka rendben lévőnek találta, amivel a lista élén állunk. A közösség polgárainak csak a 44 százaléka mondta ugyanezt. Utóbbiaknak több mint a fele elégtelennek ítélte a segítőkészség megnyilvánulásait, míg a magyaroknak csak az egyharmada.
Az Európai Uniót a magyarok fele kedvezően ítélte meg, 9 százalék kedvezőtlenül, a többiek semlegesek. A lakosság háromnegyede szerint a közösséget újabb hatáskörökökkel kellene felruházni, hogy kezelni tudja a Covid 19-hez hasonló járványokat.
Általánosságban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy Magyarországon jól mennek a dolgok, 51 százaléka pedig azt, hogy rosszul. Figyelemre méltó, hogy többen állították azt, hogy az EU-ban jó irányba haladnak a dolgok (45 százalék), mint ahányan azon a véleményen voltak, hogy rosszul (42 százalék).
Célzottabb intézkedéseket vár a Bizottság
A tagállamoknak szóló iránymutatást tett közzé szerdán az Európai Bizottság a gazdasági helyreállítás megerősítéséhez, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap forrásainak lehető legjobb kihasználásához. A brüsszeli testület idén nem tesz országokra lebontott gazdaságpolitikai ajánlásokat az EU27-eknek, hiszen az államháztartási hiányra, az államadósságra és az inflációra vonatkozó előírásokat a Covid-19 járvány miatt 2023-ig felfüggesztették.
Ebben a helyzetben a biztosi testület arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ne szüntessék meg idő előtt a költségvetési támogatásokat, tartsák fenn az állami beruházásokat. “Amint csökkennek az egészségügyi kockázatok, az uniós országoknak át kell térniük a célzottabb intézkedésekre, hogy a vállalkozások és a munkavállalók boldoguljanak a koronavírus utáni világban” - nyilatkozta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
A közzétett bizottsági elemzés szerint a pandémia nyomán 2020-ban a tagországokban jelentősen megugrott a költségvetési deficit és az államadósság. Magyarország - az EU27-ek túlnyomó többségéhez hasonlóan - messze túllépi a GDP 3 százalékában meghatározott hiánycélt, és a GDP 60 százalékában megállapított államadósságot. A deficitkritériumot 23, az adósságkritériumot 13 tagállam nem teljesíti. Brüsszel szerint a jelen helyzetben nem helyénvaló eljárás alá vonni a célokat nem teljesítő országokat.
Jogállamiság, az EP keményebb fellépést sürget
Az EU-s tagországok jogállamiság terén nyújtott teljesítményének alaposabb és kiterjedtebb brüsszeli vizsgálatát sürgeti az az európai parlamenti állásfoglalás, amelyről csütörtökön szavaz az EP állampolgári jogi szakbizottsága. A képviselők értékelik a tavalyi országjelentéseket és jelentős tartalmi változtatásokat is javasolnak a következő évekre. Szerintük nem csak rögzíteni kellene a problémákat, hanem ajánlásokat tenni, és be nem tartásuk esetén eljárást indítani a demokratikus értékeket áthágó kormányok ellen.
A jogállami normák tiszteletben tartásának felügyeletével megbízott Európai Bizottság 2020. szeptemberében adott ki először éves beszámolót arról, hogyan érvényesül az igazságszolgáltatás függetlensége és a médiaszabadság, hogyan működnek a független intézmények és mennyire sikeres a korrupcióellenes harc a 27 uniós országban. Magyarország meglehetősen lesújtó minősítést kapott a brüsszeli testülettől, amely a hasonló témaköröket felölelő idei jelentését júliusban hozza nyilvánosságra.
A szavazás előtt álló, és a mérsékelt politikai pártokhoz tartozó frakciók támogatását élvező állásfoglalás szerzői szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság a jövőben mutasson rá, mely országokban sérülnek rendszerszintűen az EU alapvető értékei, és tárja fel, hogyan terjed a normaszegő viselkedés a közösségben. Fontosnak ítélik, hogy a jogállami normákat szisztematikusan felrúgó tagállamok ellen indított, úgynevezett 7. cikkelyes eljárásban szűnjön meg az egyhangú döntéshozatal, és legyen elég a tagállamok minősített többségének a szavazatával elfogadni az esetleges szankciókat. Ezzel kapcsolatban javasolják, hogy a szabály módosítását vegyék fel az Európa jövőjéről májusban kezdődött konferenciasorozat napirendjére. A képviselők sajnálkozva jegyzik meg, hogy a folyamat - amely jelenleg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik a miniszterekből álló tanácsban - eddig képtelen volt kikényszeríteni az uniós értékek tiszteletben tartását a két tagállamban.
Az állásfoglalástervezet előterjesztői javasolják: a soron következő országjelentésekben az Európai Bizottság szenteljen külön fejezetet annak, hogy a jogállam működése hogyan befolyásolja az EU-források felhasználását. Ezzel összefüggésben sürgetik a január óta hatályos rendelet haladéktalan alkalmazását a normákat felrúgó és emiatt az uniós büdzsét megkárosító országokkal szemben.
A határozati javaslat előadói riasztónak tartják, hogy egynémely tagállam sportot űz az EU-jogszabályok és az uniós bíróság ítéleteinek be nem tartásából, amelyre az Európai Bizottság nem, vagy késve reagál. Külön is megemlítik, hogy Magyarországon és Lengyelországban nyomást gyakorolnak a bírókra, hogy kérdéseikkel ne forduljanak az Európai Unió Bíróságához. Indítványozzák, hogy ez a magatartás minősüljön a jogállam súlyos megsértésének.
A szöveg hosszan foglalkozik a médiaszabadság védelmével, kiemelve, hogy kötelezettségszegési eljárást kell indítani azon tagállamok ellen, amelyekben nem biztosított a médiaszabályozó hatóság függetlensége.
