Kedden a Linde Gáz fővárosi telephelyén átadták az ország első mobil hidrogén-üzemanyag-töltőállomását. Bár a teljesen környezetbarátként számon tartott eljárás több évtizedes múltra tekinthet vissza, ebből is kitűnik, hogy voltaképp még ma is gyerekcipőben jár. A pontos okok nem ismertek, bár tény, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott és feltöltött Toyota Mirai több mint húszmillió forintnál kezdődik és egy töltőállomás kialakítása is közel félmilliárd forint. Ugyanakkor – amiként azt László Richárd, a Toyota Central Europe országigazgatója hangsúlyozta - az autó öt percnyi töltés után több mint 650 kilométert képes megtenni. Egy tankolás fajlagosan becslések szerint mintegy harmadával olcsóbb a hagyományos benzinnél és gázolajnál.
A hidrogén elégésekor csak víz keletkezik. Gyártásához áram szükséges, ami vagy zöld forrásból származik, vagy nem. (A Linde telephelyén éppenséggel gázból állítják elő.) Az Unió a „zöld”, vagyis a megújuló villamos energiából származó hidrogén-előállítást támogatja – hangsúlyozta beszédében Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform irányító bizottságának elnöke. A 2016-as Párizsi Klímaegyezmény, illetve a 2050-es teljes kibocsátás-mentesítési cél kizárólag a hidrogén nagyságrendekkel szélesebb körű felhasználásával érhető el - vélekedett. Ennek 30 százalékát a közlekedés hasznosítaná. Brüsszel e cél érdekében 500 milliárd eurós ráfordítással egymillió munkahelyet hozna létre. Az Orbán-kormány a platform úgynevezett Fehér Könyve felhasználásával két hete elfogadta a – hamarosan bemutatandó - hidrogénstratégiát – tette hozzá. A villanyautók akkumulátorainak gyártása a hidrogénes meghajtáshoz képest még mindig jelentős környezetszennyezéssel jár – tette hozzá.
Az előadásokból kitűnt, hogy a hidrogén elsősorban nehézgépjárművek – így például targoncák, teher- és kukásautók, buszok, vonatok, hajók vagy épp repülőgépek – meghajtásában a leghatékonyabb. Pesthy Péter, a Linde Magyarország Anyagmozgatási Kft. márkaigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az eljárás elterjesztése még állami támogatást igényel. Kérdésünkre főképp az Egyesült Államokban jellemző – szabályozási, adóvisszaigénylési, jövedéki stb. - ösztönzőket emelte ki, amelyek révén ott 25 ezer hidrogénhajtású targonca üzemel. Ehhez képest az EU-ban ugyanez a szám néhány száz, Magyarországon pedig gyakorlatilag nulla. Pedig csak a német megújulóenergia-telepekből a működés során elvesző villamos energia háromszázezer hidrogénüzemű targonca meghajtását tenné lehetővé. Ez a Magyarországon üzemelő – hagyományos meghajtású – targoncák háromszorosa. Úgy vélte, 2030-ban a hazai belsőégésű járművek aránya 20 százalékra csökken. A fennmaradó 80 százalék harmadát pedig Pesthy Péter várakozásai szerint ekkor már hidrogén hajtja.
