A lap beszámolója szerint a szakemberek meg tudják mondani a gyártóknak, hogy hol érdemes javítani termékeiken. "A kulcs abban az adenovírusban rejlik, amelyet arra használnak, hogy a koronavírus fehérjét a szervezetbe juttassák - magyarázta a frankfurti Goethe Egyetem professzora. Rolf Marschalek hozzátette, a Pfizer és Moderna készítményei más technológián alapulnak, ezért nem jelentettek ezen oltásokkal kapcsolatban véralvadásos eseteket.
A vérrögképződés nagyon ritka, ugyanakkor aggasztó a jelenség a fiatalabb korosztályokban. Náluk nagyobb eséllyel lép fel ilyen mellékhatás, emellett esetükben kevésbé valószínű, hogy a koronavírus súlyos lefolyású lesz. Az Egyesült Királyságban most a 40 év alatti pácienseknek felajánlják - akik elsőre AstraZenecát kaptak - hogy a második oltás már ne ez legyen. Itt egyébként 33 millió ember oltakozott ebből a típusból és összesen 309 vérrögképződéses eset fordult elő.
A német kutatók szerint az lehet a probléma, hogy az adenovírus a sejtmagba kerül, nem pedig a sejtfolyadékba, ahol a vírus normális esetben fehérjéket állít elő. A sejtmagon belül a tüskefehérjék egy része szétspriccel. Ezekből mutáns fehérjedarabok lesznek, amelyek aztán később a szervezetben elkezdenek keringeni és nagyon ritkán vérrögök alakulhatnak ki emiatt.
Marschalek szerint ugyanakkor az oltásokat át lehet tervezni annak érdekében, hogy elkerüljék a problémákat. A Johnson&Johnson már felvette vele a kapcsolatot és a vállalat ennek jegyében már megpróbálja optimalizálni az oltóanyagot.
Az AstraZenecával egyelőre nem tárgyaltak.
Egyes tudósok ugyanakkor szkeptikusak az eredményekkel kapcsolatban és úgy vélik, Marschalek magyarázata a mellékhatásokról egyelőre csak egy hipotézis, amelyet más szakértők még nem vizsgáltak meg.
Az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vérrögképződést okozó mellékhatásaival korábban már lapunk is több alkalommal foglalkozott. Ugyanakkor az Európai Gyógyszerügynökség többször is hangsúlyozta: mindkét oltás előnyei jócskán meghaladják az esetleges mellékhatásokkal járó kockázatokat.
