unió;

- Uniós pénzmegvonás: nyár után jöhet az első intés

Kora ősszel megérkezhet az első brüsszeli figyelmeztetés az uniós pénzekkel visszaélő és a jogállami normákat megszegő kormányoknak: ha nem szedik össze magukat, hamarosan elindulhat ellenük a jogállamisági eljárás – hangzott el az Európai Parlament (EP) két szakbizottságának együttes ülésén.

A szerdai tanácskozáson a képviselők felelősségre vonták az úgynevezett jogállami rendelet végrehajtásával megbízott Európai Bizottságot, hogy miért késlekedik a január elseje óta hatályban lévő jogszabály alkalmazásával. Akár a közösségi támogatások leállításával is büntethetik azokat az országokat, amelyekben például kívánnivalókat hagy maga után az igazságszolgáltatás függetlensége.

Azokat az országokat is büntethetik, amelyekben az ügyészség pártutasításokat végrehajtva, elpalástolja a magas beosztású tisztségviselők korrupciós ügyeit.

A vitában a momentumos Cseh Katalin arról beszélt, hogy mátészalkai választóinak nem tudja megmagyarázni, miért nem lép az Európai Unió, amikor a városhoz közeli Biriben a szegény gyerekeknek szánt nyári tábor helyett előkelő kastély épült uniós pénzből, amelyben a polgármester fia partikat rendez az Instagram celebjeinek. (Monika Hohlmeier, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke azonnal vizsgálatot sürgetett az EU-s források felhasználásáról Biriben). Cseh, mint a vita sok más hozzászólója, felszólította az Európai Bizottságot, hogy ne halogassa az eljárást a közösségi költségvetésből magánhasznot húzó, a jogállamiságot leépítő kormányokkal szemben.

A biztosi testület azonban nem siet rálépni a “jogállami fékre”, mivel tavaly decemberben szavát adta az Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök által megzsarolt állam- és kormányfőknek, hogy addig nem alkalmazza a előírásokat, amíg az Európai Unió Bírósága nem hoz ítéletet a rendelet jogszerűségéről. Ez legjobb esetben is az év második felében várható.

Az időhúzás nagyon nem tetszik az Európai Parlament többségének. A képviselő-testület még márciusban jogi lépésekkel fenyegette meg az bizottságot: ha június elsejéig nem készíti el a jogszabály alkalmazásához szükséges részletes útmutatót, akkor a bíróságon találja magát. De a szerdai szakbizottsági vitából kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását: az EP várhatóan időt fog szavazni a biztosoknak, hogy elmélyedjenek a rendelet részleteiben, és közben alaposan feltérképezzék, hol és milyen jogállami sértések történnek. Cserébe az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy rendszeresen konzultálni fog a parlamenttel, és nyár után kiküldi az első figyelmeztetéseket a problémásnak ítélt kormányoknak. Ez még nem a hivatalos eljárás kezdete lesz, de már figyelmeztetés a közelgő “veszélyre”.

A parlament júniusban várhatóan plenáris vitát tart a uniós költségvetés védelmét szolgáló rendelet végrehajtásáról, júliusban pedig jelentésben fogja rögzíteni az álláspontját.

Magyar igen a helyreállítási alapra170 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, az MSZP, a DK, az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és több független képviselő támogatásával szavazta meg a parlament az Európai Unió helyreállítási alapjáról szóló törvényt szerdán. A szavazásra azért volt szükség, mert az EU csak úgy vehet fel hitelt külső piacról, hogy ehhez a tagállami parlamentek is hozzájárulnak. Mint korábban megírtuk, a kormány a törvényszövegbe belevette azt is, hogy az uniós forrásokkal kapcsolatban jogállami eljárást az Európai Bizottság csak azután hozhat, hogy az ügyben döntés születik az Európai Bíróságon. A helyreállítási alapból egyébként összesen 5893 milliárd forint járna Magyarországnak, ebből 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 3382 milliárd forint kedvező kamatozású hitel. A kormány azonban, miután az EU jelezte többek között, hogy nem ad pénzt az alapítványokba kiszervezett magyar felsőoktatás reformjára, az utóbbiról lemondott, emiatt az eredeti elképzelésekhez képest mintegy 1600 milliárd forinttal kevesebb jut majd egészségügyre és felsőoktatásra a helyreállítási alapból. 

Hosszú és nehéz munka lesz lebontani a NER jogi kultúráját és a Fidesz által kiépített kettős államot, derült ki az Eötvös Csoport és a Társadalmi Reflexió Intézet szerda esti rendezvényén, amelyen Jakab András alkotmányjogász és Győry Csaba jogszociológus-kriminológus tartott előadást a hibrid rezsimek jogrendjéről.