Bartók Béla és családja utolsó magyarországi lakhelye 1932 és 1940 között a Csalán út 29. szám alatt álló, eklektikus stílusban épült villa volt. A családi bútorokat, tárgyakat a II. világháború viszontagságai ellenére a zeneszerző idősebbik fia, ifjabb Bartók Béla meg tudta őrizni, majd azok egy részét itt, az 1981-ben megnyílt Bartók Béla Emlékházban helyezte el letétbe. A villát 1945-ben államosították, jelenleg a főváros tulajdona, műemléki védettséget 2013 decemberében, huszonnégy neves értelmiségi kezdeményezésére kapott.
A villát évtizedekig elhanyagolták. Ifjabb Bartók Béla keresztfiának, Vásárhelyi Gábornak – Bartók Béla jogörökösének – nyolc évébe tellett, hogy meggyőzze a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatot, a ráeső jogdíjakból befolyt pénzből, mintegy 120 millió forintból azt felújíttathassa. Az eredet közeli állapotot helyreállító rekonstrukció, valamint a bővítés 2005−2006-ban készült el Varga Csaba Ybl-díjas építész tervei alapján, Vásárhelyi felesége, Virághalmy Ágnes belsőépítész, iparművész közreműködésével. Az emlékházban múlt év őszéig – a pandémia miatti ideiglenes bezárásáig – volt megtekinthető Bartók összes, Magyarországon maradt, így több, korábban még be nem mutatott tárgyi emléke, többek között a zeneszerző kedvelt Bösendorfere is. Az emlékház azóta jelentősebb felújítási, karbantartási munkát nem látott, bázis költségvetése évről évre csökkent.
Mint fővárosi intézmény, a Bartók Béla Emlékház a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) alá tartozik, s bár az emlékház 2018 óta önálló jogi személy, gazdasági irányításáért, pénzügyeiért a BTM felelős. A BTM és a Bartók Béla Emlékház 2015 szeptemberében kötött letéti szerződést Vásárhelyi Gáborral, aki a kiállítás elrendezésének jogát fenntartotta magának. Április végén a Papageno portál – az emlékház igazgatója, Farkas Zoltán levelével együtt – tette közzé Vásárhelyi levelét, amelyben a jogörökös arról írt: ideiglenesen biztonságba helyezte a kiállítás anyagát, Bartók letétbe adott személyes tárgyait, mivel a második emeleten megjelent a penész, a falak nedvesek.
A Néprajzi Múzeum restaurátora, Tumpek Etelka januári feljegyzése szerint az emlékházban partvissal „pókhálótlanítás” történt, ennek során a penésztelepeket megbolygatták. Az emlékház második emeleti szobáinak belső falain megjelent penésztelepek a Néprajzi Múzeumtól kölcsönzött tárgyak ellenőrzését is indokolttá tette, a penészfoltoktól csak néhány centiméterre függő textil ablakszárnyak azonnali levétele és múzeumba szállítása volt szükséges. A Nemzeti Népegészségügyi Központ vizsgálati eredménye megállapította: a falak nedvessége miatt a penészesedés újra és újra előfordulhat. Varga Csaba építész februári emlékeztetőjében pedig az olvasható: „A ház délnyugati sarka erősen vizesedik, mind a földszinten, mind a második emeleten. A fal kézzel érezhetően is, de műszerrel mérve igazoltan is, erősen átázottak nedvesek. A második emeleti, azaz eresz alatti belső részen penészedés is megjelent. A vizesedés oka a csüngőeresz sarki átfordulásánál az esővíz kicsapódása. Ez egyrészt átáztatja az eresz alatti faltestet, másrészt lecsapódik a bejárati szint kiskockakő burkolatára.” Az ereszcsatornába 2016-ban lyuggatott védőlemezt építettek be, hogy a behulló levelek azt ne tömítsék el. Ám néhány illesztésnél és sarokátfordulásnál ezek a lemezek elmozdultak, ahol a levelek bejuthatnak.
A Bartók Béla Emlékház igazgatója, Farkas Zoltán zenetörténész szerint Vásárhelyi Gábor olyan módon vette vissza a letéti tárgyakat március végén, illetve április közepén, amely nem azt sugallta, hogy azokat a közeljövőben vissza akarta volna vinni az emlékházba. – Nem vágta volna le flexszel a földszinten a Kárpát-medence kerámiából készült domborzati térképét, nem szerelte volna le az első emeleti koncertteremben a stúdiót, a projektort, a hat darab hangfalat, nem vitte volna el Péreli Zsuzsa gobelinjét, sem azokat a tárgyakat, amelyeket semmi sem veszélyeztetett. (Új stúdióberendezésről azóta a főváros gondoskodott, Vásárhelyi pedig jelezte: az installációt javítani vitték.) Ő ezt hangsúlyosabb lépésnek szánhatta – vélte az igazgató. – Vásárhelyi Gábor ennek feltételeként a felújítási munkák elvégzését szabta meg, valamint azt is megjegyezte levelében: a bizalma helyreállása után. Ez utóbbit tágan lehet értelmezni.
Farkas Zoltán elmondása szerint Vásárhelyi Gábor január 13-án fedezte fel a második emeleten, Bartók egykori dolgozószobájának sarkán kezdődő penészesedést, január 14-én az emlékház munkatársai találtak további penészfoltokat a radiátorfülkékben és a faliszőnyeg mögött. Vásárhelyi január 20-án intézkedett a függönyök elszállításáról, de Bartók íróasztalát is elvitte, mert az volt a legközelebb a penészhez – később az íróasztalt visszavitte. Az a festő, aki az emlékház 2006-os felújításában részt vett, Bartók jogörökösével konzultálva végezte el a tisztasági festést. Vásárhelyi január 18-án kölcsönbe adott az emlékháznak egy légtisztító berendezést, január 23-án jelezte: a letéti tárgyak maradásának további feltétele, hogy az emlékház beszerezzen egy hasonló készüléket. Március 18-án ez megtörtént: a készülék nemcsak a levegőben található penészspórákat, hanem a koronavírust is megöli.
Február 8-án az épület 2006-os felújításának vezetője, Varga Csaba építész, február 16-án pedig Pataky Rita épületszigetelő szakmérnök tartott helyszíni szemlét, hogy megállapítsa a penészesedés okát. Utóbbi szakvéleménye szerint a második emeleten a penészképződés egyértelmű összefüggést mutat geometriai hőhidassággal – van, ahol 9 Celsius fok különbség a második emeleti terekben –, a belső téri légállapotokkal, valamint a szellőzés hiányával. (Múlt év novemberétől májusig a pandémiás helyzet miatt hetente csak egyszer fordult meg ember az emlékszobákban, ez a helyiségek szellőzésére volt hátrányos. Ugyanakkor az épület falai, mivel műemléki védettségű, nem szigeteltek.)
Vásárhelyi Gábor március 24-én jelezte levélben, hogy elviszi a letéti anyagot. – Vásárhelyi úr érdeme, hogy hihetetlen gondossággal őrzi, óvja ezeket a tárgyakat, amelyeket a saját költségén restauráltatott is, de a legkisebb rendellenességre is hevesen reagál – tette hozzá az emlékház igazgatója, aki szerint az intézmény, a fenntartó, ha nem is azonnal, de mindig lépett a jogörökös által kifogásolt kérdésekben. Farkas Zoltán, aki arról is beszámolt, hogy az ereszcsatorna lyuggatott védőlemezét kicserélik még a nyár folyamán, a felújítási terv része az egy helyütt feltáskásodott vakolat javítása is.
Május 10-én, két hónapos határidővel egyoldalúan felmondta a Bartók Béla jogörökösével, Vásárhelyi Gáborral kötött letéti szerződést a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatója. Népessy Noémi ezt azzal indokolta, hogy Vásárhelyi Gábor bizonytalan időre elszállította a Bartók emlékházból a letétbe adott tárgyakat, a BTM szerint pedig emiatt okafogyottá vált a letéti jogviszony a letéteményesek, így a BTM és a Bartók Emlékház részéről. A felmondás három nappal azután született, hogy Vásárhelyi Gábor jogi képviselője levélben jelezte a BTM főigazgatójának: a letéti tárgyakat csak ideiglenes jelleggel, a tárgyak állagmegóvása érdekében vette vissza a letétből, azokat a megfelelő körülmények és a bizalmi viszony helyreállítása után vissza szándékozik vinni. Levelében arra is emlékeztetett: számos szerzői jogi védelem alatt álló belsőépítészeti, iparművészeti alkotás – például az élőtér márvány fala Bartók Béla levelével és aláírásával, a Kós Károly-korlát adaptációja a lépcsőtérben és a padlástérben – található az emlékházban, a szerzői jog pedig védi a felsorolt alkotások integritását.
Vásárhelyi Gábor szerint a Bartók Béla Emlékház igazgatója gyakorlatilag már április 1-én véglegesen megbontotta a kiállítást azzal, hogy a Néprajzi Múzeum főigazgatójának küldött levelében felmondta véglegesen azt a kölcsönszerződést, aminek keretében öt múzeumi tárgy volt kiállítva az Emlékházban 2006-óta, és melyeket az ő kérésünkre adott kölcsön a múzeum.
Mivel a harmadik emeleti, tetőtéri múzeumban a vitrinek kiürültek, a Néprajzi Múzeum itt maradt tárgyait – egy havasi kürtöt, egy tekerőlantot, két Bartók által használt fonográfhengert – az emlékház kérésére vitte el a múzeum, a függő textil ablakszárnyakat korábban elvitték a restaurátorok. Lapunk kereste a BTM főigazgatóját, hogy megtudjuk, a jövőben a Bartók emlékház Bartók emlékei nélkül fog-e működni, ám hiába.
