Hogy az Athénból Litvániába menő, a belarusz hatóságok által eltérített járat ügye mennyire nemzetközivé terebélyesedett, azt Görögország esete is mutatja. Az államban kisebb belpolitikai válság alakult ki abból, hogy a minszki rendőri erők őrizetbe vették a járaton utazó belarusz ellenzékit, Roman Protaszevicset és párját, Szofia Szapegát. Az ügy kapcsán feszültség alakult ki a belügy- és a külügyminisztérium között, amelyek egymásra mutogatnak az eset kapcsán, az ellenzék ugyanakkor a görög titkosszolgálat, az EYP szerepét firtatja, amely közvetlenül Kiriakosz Micotakisz miniszterelnöknek tesz jelentéseket.
Alekszisz Ciprasz volt kormányfő, a baloldali radikális Sziriza elnöke szerint megengedhetetlen, hogy a titkosszolgálat nem nyújtott védelmet Protaszevics számára, emlékeztetett a Le Figaro, s hasonlóképpen vélekedett a balolközép Mozgalom a Változásért (Kinal) nevű tömörülés. Utóbbi párt emlékeztetett arra, az eset azért is kínos görög szempontból, mert Protaszevics azért utazott Görögországba, hogy részt vegyen a rangos delphoi gazdasági fórumon és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök ellenfele, Szvetlana Tyihanovszkaja érdekében lépjen fel. A görögországi válságot csak elmélyítette Michael O’Leary, a Ryanair fapados légitársaság vezetőjének reakciója, aki szerint „a belarusz KGB több ügynöke is a járat fedélzetén tartózkodott”. A görög médiában a gépen utazók közül sokan írták le traumatikus élményeiket és akadtak közülük, akik úgy vélték, hogy a dráma elkerülhető lett volna, ha a pilóta nem egyezik bele az átirányításba.
Több kérdés is felmerül: tájékoztatták-e a görög titkosszolgálatot arról, hogy belarusz titkosügynökök tartózkodnak a Vilniusba tartó gép fedélzetén? Ha nem, akkor lehet-e az EYP súlyos kudarcáról beszélni? És az is kérdéses, Minszk honnan értesült arról, hogy az ellenzéki aktivista épp ezen a járaton utazik majd a litván fővárosba.
Konsztantinosz Filisz, a nemzetközi kapcsolatok szakértője a francia lapnak elmondta, az ügy ennél bonyolultabb, mivel Protaszevics nem inkognitóban érkezett Görögországba, a közösségi oldalakon folyamatosan megosztotta mozgását. Másrészt nem elképzelhetetlen, hogy a belarusz ügynökök célpontja valójában nem is ő, hanem Tyihanovszkaja volt. Nem zárja ki, hogy épp a görög titkosszolgálatoknak köszönhető, hogy az ellenzéki vezetőt nem tudták elkapni.
Görögországban nem újkeletű téma, hogy az állam a titkosügynökök fellegvára lehet, kivált az ország északi része, ahol az ortodox egyházon keresztül szivárognak be a közéletbe. Görögország szerepe már csak különleges geopolitikai elhelyezkedése miatt is kivételes, például azért, mert 2015-ben egymillió menekült lépte át a határait, egy részük második generációs dzsihadista.
Hogy hány keleti kém működik görög területen, erre nyilván senki sem tudja a választ. De már három éve diplomáciai botrány kerekedett Athén és Moszkva között, a görög kormány akkor azzal vádolta Moszkvát, hogy beavatkozik az ország ügyeibe. Görögország azt állította, Oroszország meg akarja torpedózni az Athén és Szkopje közötti névvita lezárását szentesítő megállapodás életbe lépését. Ennek kapcsán Athén ekkor tett először említést arról, hogy orosz ügynökök illegális tevékenységet folytatnak az ország területén. Az akkori hivatalos görög közlemény szerint „a világ egyetlen országában sem tolerálnák az állami hivatalnokok lefizetését, a külpolitika aláásását és a belügyekbe való beavatkozást”. Athén ugyanekkor nem volt hajlandó kiállítani vízumot két orosz ortodox pap számára, akik Athosz-hegyére akartak ellátogatni.
