A világ egyelőre tehetetlenül tátog a belarusz állami kalózakció feletti megdöbbenéstől. Vasárnap Lukasenko parancsára földre kényszerítették a Ryanair Athén-Vilnius járatát. A gépen utazó Roman Protaszevics újságírót és barátnőjét letartóztatták. A vasárnapi eseményt jól eltervezték. A fehérorosz KGB ügynökei már a görög fővárosban felszálltak a repülőre, amelyen Protaszevicsék utaztak. Amikor a gép a belarusz légtérbe ért hamis botrányt keltettek azt követelték, hogy azonnal szálljanak le, mert a repülőn bomba van. Ezzel egy időben a minszki légiirányítás is erre utasította a repülőt, amely kénytelen volt visszafordulni a litván határól. Erre kényszerítette a belarusz légierő egy Míg-29 vadászgépe. A továbbiakban a repülőt átvizsgálták, az utasokat ellenőrizték, az újságírót és orosz állampolgárságú barátnőjét elvitték. A 26 éves Protaszevicset a hatóságok körözték és terrorizmussal vádolják.
Protaszevics hiába könyörgött
Az utasok egyike a vilniusi érkezés után elmondta a Delfi.lt hírportálnak, hogy amikor a gép süllyedni kezdett, Protaszevics pánikba esett és kérlelte az utaskísérőket, ne szálljanak le, mert ő ellenzéki és Minszkben halálra ítélik. Belarusz az egyetlen európai állam, ahol rendszeresen végrehajtanak kivégzéseket. Lukasenko egyszer azt nyilatkozta, hogy elvből nem ad kegyelmet.
Belarusz ellenzéki források úgy gondolják, hogy az akciót azért tervezték meg, mert a belarusz KGB-nek arra volt fülese, hogy a gépen lesz Szvetlana Tyihanovszkaja a rezsimellenes ellenzék szimbolikus vezetője, a tavalyi választás valódi győztese. Az akciót maga Lukasenko vezényelte. Erről a Púl pervogo (A főnök sajtókísérete) nevet viselő, az elnökhöz közeli honlap számolt be azzal az arcátlan hazugsággal, hogy az államfő Európát akarta megmenteni egy terrorcselekménytől.
A világ nem hálás. Európai vezetők egymás után ítélték el Lukasenkót. Litvánia hatásos szankciókat követel a diktátor ellen, amihez Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is csatlakozott. Angela Merkel német kancellár aggódó nyilatkozatot adott ki, Antony Blinken amerikai külügyminiszter „sokkolónak” nevezte a gépeltérítést. Hétfő délutánig nem volt magyar hivatalos nyilatkozat az ügyben, Budapest nem állt lengyel politikai barátai mellé. Orbánra most visszahullanak tavalyi minszki, Lukasenkónak mondott szavai: sok bennünk a hasonló.
A gépeltérítéssel jogi szakértők szerint Belarusz megszegte a polgári légiközlekedésről szóló 1944-ben kötött chicagói egyezményt. Több ország követeli, hogy zárják le a fehérorosz légitársaságok előtt az EU tagországok légterét. A lengyel LOT fontolgatja minszki járata leállítását, a rigai központú Air Balt légitársaság már nem is használja a belarusz légteret. A bojkott azonban költséges lenne a nyugat-európai légitársaságoknak, mert az orosz városokba és Kelet-Ázsiába tartó járataik is ezt a folyosót használják.
Nehéz józan ésszel megmagyarázni, miért rendelte el Lukasenko ezt az akciót, amikor már tudta, hogy nincs Tyihanovszkaja a fedélzeten. Ahogy közeledik a meghamisított elnökválasztás első évfordulója, a rezsim egyre vadabb lépéseket tesz a társadalom megfélemlítésére. Sorra csukják be azokat a vállalkozókat – főleg az IT-szektor menedzsereit -, akiket a tüntetők anyagi támogatásával vádolnak. Szintén bezárják azokat a rendőröket, és katonákat, akik az erőszak elleni tiltakozva szereltek le. A fő célpont most a média. A múlt héten adózási okokra hivatkozva megszüntették a Tut.by hírportált és több vezetőjét letartóztatták. Razziáztak a lengyel fenntartású Belsat tévé minszki irodájában is. Több tucat médiamunkás van előzetes letartóztatásban, vagy börtönben. Az ítéletek többnyire olyan paragrafusokra hivatkoznak, amelyek a társadalmi rend megzavarása, vagy a terrorizmussal való kapcsolatra vonatkoznak. Elég, ha valakiről megállapítják, hogy beszámolt a tüntetésekről és a rendőri erőszakról, s a bíróság terroristának minősítheti. Protaszevics évek óta ellenzéki blogger, többször letartóztatták. Ő szerkesztette a Telegram alkalmazáson futó Nexta hírportált, amely a tüntetéssorozatról való tájékoztatás fő csatornája volt. A megtorlások kezdetekor sok más ellenzékivel együtt ő is kénytelen volt emigrálni és már nem ő a Nexta főszerkesztője.
A jelek szerint Lukasenko politikai pereket akar rendezni, s ott "leplezné le" az ellene irányuló, szerinte idegenből irányított mozgalmat. Amíg nem érzi azt, hogy teljesen uralja a helyzetet, halogatja az alkotmányreformot, amelyet pedig Putyin állandóan számon kér rajta.
Eddig egyedül Moszkva vette védelmébe a történteket. Az orosz külügyminiszter szerint Minszk „teljesen racionálisan” járt el a Ryanair gépének földre kényszerítésekor. Szergej Lavrov a helyzet józan értékelésére szólította fel a nemzetközi közösséget. Korábban az orosz külügyi szóvivő olyan eseteket citált, amikor nyugaton szállítottak le polgári gépeket – például Evo Morales bolíviai elnökét Bécsben, ahol a hatóságok arról akartak meggyőződni, nem csempészi-e ki Moszkvából a katonai titkok kiadásával vádolt amerikai Edward Snowdent. A 2013-as esetet mellesleg Nyugaton is sokan jogtalannak tartották.
