Orbán Viktor keményen visszavágott a német uniópártok kancellárjelöltjének, aki nehezményezte, hogy a kormányfő megakadályozta az unió közel-keleti fegyverszüneti felhívását. Laschet három napja, a CDU-hoz kapcsolódo Adenauer-alapítvány konferenciáján rámutatott, hogy itt a közös külpolitika alapproblémáját lehetett tetten érni, hiszen egyetlen ország elegendő, hogy cselekvőképtelenné tegye az EU-t. Ezért a politikus szorgalmazta, hogy a jövőben többséggel döntsenek, amit egyébként Merkel is régóta szorgalmaz.
Orbán viszont most azt írta blogján, hogy nem lehet egy lapon említeni Izrael államot, hogy az EU szankciós listáján szereplő Hamaszt, Laschet hozzáállása pedig mélyen nem európai. Magyarország azonban – a posztnemzeti és posztkeresztény Nyugattól eltérően – a zsidó-keresztény értékek szerint él.
Egy uniós diplomata szerint a sorozatos magyar vétók következményeként a 26-ok teljes egészében kihagyhatják Magyarországot az állásfoglalásaikról szóló döntésekből. Hogy egy országnak ellenvéleménye van egyes ügyekben, az teljesen természetes - tette hozzá a névtelen nyilatkozó - de ilyen esetekben a többiek igyekeznek megtalálni a kiutat. Az Orbán-kormánynál pont ezt egyáltalán nem tapasztalni, ez pedig nagy kár, egyben pedig aggasztó.
Kifejtette ugyanakkor, hogy ha nincs jobb, akkor jön a „27 mínusz 1”-formula, ám nem ez a kívánatos cél, mert gyengíti az EU-t a világpolitikában. Továbbá ellenkezik az alapszerződések szellemével. De abba az is beletartozik, hogy a tagállamok konstruktív javaslatokkal rukkoljanak ki viták esetén és Budapestnek éppen itt kellene többet tennie.
Ha volt bármi előnye is az EU közel-keleti nyilatkozattervezete ellen bevetett magyar vétónak, akkor az az, hogy megmutatta: milyen veszélyes az egyhangú döntés gyakorlata az európai külpolitikában, és hogy sürgősen változtatni kell rajta. Ezt fejti ki véleménycikkében Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője.
Pedig a kidolgozott állásfoglalás kiegyensúlyozott volt, emeli ki, ám Orbán húzása ajándék minden autokratának, Pekingtől Moszkváig, hiszen ezek az országok azon vannak, hogy az unió megosztott és gyenge legyen. Úgy hogy a történtek ébresztőül szolgálnak Brüsszel számára, mármint hogy át kell térni a többségi határozatok rendjére.
Hiszen a jelenlegi eljárásmód komoly biztonsági kockázatot jelent, mivel béna kacsa-szerepre kárhoztatja a szervezetet, miközben a külpolitika lehetne az egyik legerősebb területe. Ugyanakkor sebezhetővé teszi az EU-t a trójai falovak ellen. Tekintélyelvű vezetők a vétó révén ugyanis minden következmény nélkül akadályozhatják meg a közös politikát, sérthetik meg az emberi jogokat. Csak egyetlen miniszterelnököt kell találniuk hozzá, aki teljesíti kérésüket és elnémul az egész unió. Azon kívül alááshatja Brüsszel pozícióit az orosz és kínai kölcsönökből fedezett, homályos beruházások útján is.
Magyarország persze már sokadszorra blokkolja a közös fellépést, de most mintha az EU nem nyelné le. Lásd a német külügyminiszter vagy a külpolitikai főmegbízott nyilatkozatát. De a német választók az őszi választáson véleményt mondhatnak arról, hogy Merkel nemigen volt hajlandó szembeszállni az autokratákkal és próbálta megbékíteni Orbánt.
A Bizottság mérlegeli, hogy pénzbüntetés kiszabását kezdeményezi az Európai Bíróságnál, mivel az Orbán-kormány a mai napig nem tett eleget a luxemburgi testület tavaly decemberi ítéletének és nem módosította a menedékjog kifogásolt rendelkezéseit. Ez úgy derült ki, hogy az osztrák zöldek strasbourgi frakcióvezetője, Monika Vana az ügyben megkereste Brüsszelt, és azt a választ kapta von der Leyentől, hogy a testület kész ismét a legfelső uniós bírósághoz fordulni.
Az osztrák politikus úgy értékeli az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentései alapján, hogy a járvány alatt csak még keményebb lett a bánásmód a menedékkérőkkel szemben. Vagy ha úgy tetszik: a miniszterelnök tort ül saját jogsértése felett. Merthogy Orbán ragaszkodik az azonnali kitoloncoláshoz, az érkezők nem terjeszthetnek elő kérelmet, ami ellenkezik a nemzetközi és az uniós joggal is. Viszont hogy a civiltörvény esetében beadta a derekát, az azt bizonyítja, hogy láthatólag csak akkor alkalmazza a közösségi rendelkezéseket, ha közvetlen anyagi szankciók fenyegetik. Vana épp ezért felszólította a Bizottságot, hogy ugyanígy járjon el a menedéktörvény kapcsán is.
Litvánia hátat fordított a 17+1-es összefogásnak, amely Kína és Kelet-Európa együttműködésének kíván keretet adni. A külügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy az unió sokkal hatékonyabban tud érvényt szerezni törekvéseinek, a regionális forma megosztó. Épp ezért Landsbergis sürgette a többi érintett uniós tagállamot, hogy ők is kövessék a példát. Mert az EU akkor a legerősebb, ha mind a 27 tag, illetve az összes európai intézmény egy irányba húz.
A szolidaritás eredményességét bizonyítja a vakcinák közös beszerzése, illetve a járvány kezelése is – jegyezte meg. Mint emlékezetes, az EP két napja nagy többséggel kimondta: be kell fagyasztani a Kínával kötött befektetési egyezmény törvénybe iktatását, hacsak Peking nem törli el a több európai képviselő ellen hozott szankciókat, aminek az volt az előzménye, hogy Strasbourg meg kínai illetékeseket tett indexre az ujgurok tömeges internálása miatt.
Kínai részről úgy reagáltak a fejleményre, hogy Brüsszelnek félre kellene tennie az érzelmeket, mert az az érdeke, hogy ésszerű döntéseket hozzon. Ugyanakkor az ázsiai nagyhatalom megpróbálja magához kötni a regionális kooperációban érintett 5 nyugat-balkáni országot és valósággal zúdítja rájuk az oltóanyagot, illetve a maszkokat.
Az izraeli miniszterelnök mesteri fokra fejlesztette, hogy a szociális elégedetlenségből politikai erőt kovácsoljon, országa a választási populizmus legfontosabb Petri-csészéjeként szolgál. Trump még sehol sem volt, amikor Netanjahu már alkalmazta módszerét. A nyugati szélsőjobbos pártok pedig ültek a lábainál és csak tanultak tőle. Ezért van, hogy a korábban antiszemita Marine Le Pen vagy az Osztrák Szabadságpárt manapság erősen Izrael-barát.
Közös vonás a muzulmánokkal szembeni idegengyűlölet is, Orbán szintén a Likud nagy híve. Netanjahu azt mondja, minél több zsidó település létesül a Nyugati parton, annál jobb. Ő és az izraeli vezető is utálja Soros Györgyöt. Sőt, ez úgy van, hogy Netanjahu átvett zsidóellenes szóképeket magyar szövetségesétől. Ki gondolta volna 20 éve még, hogy a zsidó állam első embere ilyen taktikát vet be egy New York-i pénzember ellen, mivel növelni igyekszik hazai népszerűségét?
A populista vezérek fő jellemzője, hogy bármire készek a hatalom megőrzéséért és nem érdekli őket, hogy politikájuk milyen következményekkel jár bárki másra nézve. Ebben Netanjahu szinte verhetetlen. Hiszen a mostani harcok megakadályozták, hogy nélküle alakuljon kormány, illetve immár csekély az esély, hogy korrupciós vádak miatt börtönbe kelljen vonulnia.
Most új választásért küzd, ám pont ez a nihilista hozzáállás eredményezte, hogy támogatottsága nagyot zuhant az amerikai zsidóság, főként a fiatalabbak körében. A politikus azt hajtogatja, hogy az ország biztonsága az első, mint ahogy Trump azt szajkózta, hogy Amerika mindenek előtt. Mindketten tudják, miként kell beetetni az embereket, hogy azután azok hajlandók legyenek a magasabb árat is megfizetni. Csak éppen Netanjahu jobb benne.
A szlovén kormányfő lejáratta magát Európában, úgyhogy nagy pofon érheti mindjárt a legelején, amikor országa július 1-jén átveszi majd az EU soros elnöki teendőit. Az a hír járja ugyanis, hogy jó pár uniós politikus nem hajlandó családi fényképre vele, sőt lemondhatja részvételét a ljubljanai találkozókon.
De hát pl. az új Korrupcióellenes Ügynökség vezetője, a román Codruta-Kövesi is aggályosnak nevezi Jansa eljárását, miután a politikus mind a mai napig nem volt hajlandó megmondani, kik fogják képviselni országát a júliustól induló szervezetben. De az sem növelte népszerűségét az unióban, hogy ki szokott rohanni újságírók ellen. Szót emelt emiatt a Bizottság és az Európa Tanács is, viszont kebelbarátja, Orbán Viktor a legkevésbé sem izgatja magát ez ügyben.
Ugyanakkor egyre gyengébb a szlovén kisebbségi kabinet. Ám nem valószínű, hogy új kormány kerülne hatalomra, vagy hogy a következő félévben választásokat írnának ki. Az uniós elnökség azonban keserű tapasztalatokkal járhat a politikus számára.
Már rászámoltak a cseh miniszterelnökre és kormányára, miután az EU kimondta, hogy Babis cége jogtalanul vett fel milliós anyagi támogatást és pártjának hazai népszerűsége a mélypontra jutott. Az Európai Parlament arra igyekszik rávenni a Bizottságot és a Tanácsot, hogy végre cselekedjenek az érdekütközés miatt, több cseh városban pedig újabb tüntetések voltak a politikus ellen.
A tiltakozások oka, hogy – felsőbb nyomásra – lemondott a főügyész, mert nem volt hajlandó leállítani a nyomozást a kormányfő vállalkozásának jogsértő módon juttatott uniós szubvenció miatt, még akkor is, ha ez esetben Brüsszel még nem fizetett, hanem a cechet a cseh költségvetés állta.
Az EP-ben több frakció is azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy Csehország ellen is érvényesíteni kell a jogállami mechanizmust, akárcsak a magyar és a lengyel vezetés esetében. Hiszen Babis továbbra is döntő befolyást élvez az Agrofertben, mivel csak formálisan adta fel ottani pozícióit.
Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság CSU-s elnöke kijelentette: valóságos eltussolási kísérlettel ér fel, hogy a cseh fél az összes tervet visszavonta, amelynek esetében kifogás merült fel, vagyis nem tart igényt az uniós finanszírozásra. De ettől még vissza kell szolgáltatni a törvénysértő módon felvett összegeket. Ám az unió idáig csak a szerkezeti alap kifizetéseit állította le, az agrárpénzeket változatlanul utalják.
Az osztrák államfő arra figyelmeztette a Néppárt vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a jogállami intézményeket, de volt egy-két szava az ellenzékhez is. Videoüzenetében Van der Bellen rámutatott, hogy az „állam immunrendszerét” nem szabad gyengíteni, hiba semmibe venni a demokratikus pilléreket. És megengedhetetlen, hogy bárki megpróbálja nevetségessé tenni az Ibizagate ügyében eljáró parlamenti vizsgálóbizottságot.
Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a kancellárt is megilleti az ártatlanság védelme, függetlenül attól, hogy a korrupcióellenes ügyészség hamis tanúzás gyanújával vizsgálatot indított ellene. Ám ettől Kurznak még kijár a tisztességes hang a testületben. Viszont az államfő burkoltan megrótta mind a miniszterelnököt, mind a pénzügyi tárca vezetőjét, amiért azok az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem akarták kiadni a kért aktákat a törvényhozás által létrehozott bizottságnak.
A lap nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan szélsőjobbos kormány kerül hatalomra Olaszországban, ami katasztrofális volna, hiszen az EU legeladósodottabb tagjáról van szó. A világ és vele együtt a folyóirat is fellélegzett, amikor nemrégieben Draghi lett a miniszterelnök. Többsége megnyugtató a törvényhozásban és hamarosan beindul az uniós pénzeső. Ám az olasz politika ezzel együtt kiszámíthatatlan.
Máris félreverte a vészharangokat, hogy az idén eddig 13 ezer menekült érkezett az országba, háromszor annyi, mint egy évvel ezelőtt. Igaz, a szám sehol sincs a 2016-os 180 ezerhez képest. De a populista politikusok már erre az adatra is lecsaptak. Ugyanakkor a nacionalista jobboldalon éles harc folyik, és nagyon úgy néz ki, hogy a posztfasiszta Olaszország fivérei rövidesen megelőzi Salvini Ligáját. A két nacionalista és Brüsszel-ellenes párt együtt már többséget szerezhet, hát még, ha be tudják vonni Berlusconit.
A gond ott van, hogy hírek szerint Draghi elnök akar lenni, ezért nem kizárt, hogy jövő februárban lemond. Ugyanakkor a két jobboldali erő szüntelen erősödése azt mutatja, hogy kemény nacionalizmus továbbra is népszerű Európában. Ez soha nem volt kétséges a magyarok és a lengyelek esetében, de áll a Nyugatra is. Szóval hozhat kellemetlen meglepetéseket a földrészen a most induló választási időszak, de ez különösen drámai lehet az olaszoknál.
