Másodpercenként 6,5 köbméter vizet vezetnének el a Mosoni Dunából Jánossomorja felé, hogy az öntözésfejlesztési projekt révén biztosítsák a város és térségének felszíni vízpótlását - derült ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Népszavának küldött tájékoztatásából. A Duna vízhozama tegnap a fő ágban Dévénynél 2640 köbméter/szekundum volt, a Mosoni Dunánál Rajkánál az egyes zsilipnél 42,1.
Kérdés tehát, hogy a tervbe vett vízkivét hogyan érintheti majd a bősi erőmű miatt amúgy is vízhiánnyal küszködő Szigetközt. Erre a Fertő-Hanság Nemzeti Park nem tudott válaszolni, érdeklődésünkre, hogy például készült-e hatástanulmány, annyit közöltek, nem rendelkeznek információval az ügyben.
A nemzeti park korábban azt szorgalmazta, hogy ha lehet, az osztrák oldalon ne az öntözés fokozásával, hanem inkább kevésbé vízigényes mezőgazdasági technológiai fejlesztéssel és helyi vízvisszatartással próbálják orvosolni az ottani agrokultúrák problémáit. Ehhez képest a csatornaépítés célja - amint az az OVF közbeszerzési hirdetményéből is kiolvasható -, hogy a Mosoni-Dunából, Mosonmagyaróvárnál kiágazó Lébény-Hanyi öntöző főcsatorna vízkészletből oldják meg a jelenleg nem öntözhető mezőgazdasági területek öntözését, kielégítsék a város rekreációs és turisztikai vízigényét, illetve biztosítsák a szomszédos osztrák határ menti területek vízpótlását.
A csatornán keresztül tehát a burgenlandi osztrák gazdák is kapnának vizet a Mosoni Dunából. Környezetvédői vélekedések szerint a magyar fél ezzel igyekszik rábírni az osztrák felet arra, hogy szemet hunyjanak a közös uniós világörökségi vízterületen, a Fertő tó partján most épülő magyar kormányzati óriásberuházás felett. Az ötven hektárra tervezett, 30 milliárdosra taksált, kikötő- és szállodaépítéssel egybekötött állami, turisztikai beruházást Mészáros Lőrinc kivitelező cége kapta meg.
A tervbe vett jánossomorjai csatorna legnagyobb hazai kedvezményezettje is a felcsúti üzletember egyik érdekeltsége lehet. A mosonmagyaróvári központú, ám Jánossomorján is telephellyel rendelkező Lajta Hanság Zrt. a térségben 13 ezer hektárnyi földterületen gazdálkodik.
Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő szerint a csatornaépítés terve, ha áttételesen is, ám kapcsolódhat a Fertő tavi óriásberuházáshoz. A Fertő tó partjára megálmodott vízi turisztikai centrum gyenge pontja, hogy a tónak már tavaly is vészesen alacsony volt a vízszintje. - A Fertő egy eleve rendkívül sekély tó, amely természetes okokból is időnként kiszáradhat. Jelenleg is ilyen kiszáradási periódusát éli a tó, amit fokoz, hogy a tóval egy vízrajzi egységet alkotó Hanság mocsárvilágát anno lecsapolták, illetve a tó mentén élő osztrák és kisebb részt magyar gazdák is a térség vízkészletét használják a gazdaságaik öntözésére - mondta Kun Zoltán.
Ha a tóból történő - öntözés miatti - vízkivét fokozódik, úgy könnyen lehet, hogy a közvetlenül a tó partjára vizionált 100 szobás, négycsillagos szálloda, illetve 26 apartmanház és 850 helyes vitorláskikötő vendégei egy pangó, állóvizes, kiszáradó mocsarat nézhetnek az ablakukból. Amiatt is szükség lehet tehát a csatornára, hogy ez ne történjen meg, és a környéken földet művelő gazdák ne a Fertő tó vizét használják öntözésre.
