Joe Biden hosszú évtizedek óta az első amerikai elnök, aki hivatalba lépve nem akar új fejezetet kezdeni a Moszkvával való kapcsolatokban - vagy legalábbis nem beszél róla. A jéghidegre hűlt viszonyt jól jellemzi, hogy még az első külügyminiszteri találkozóra is négy hónapot kellett várni és végül csak az Északi-sarkvidéki Tanács izlandi ülése adott rá alkalmat. Ezzel vált lehetővé, hogy egyik félnek se kelljen kezdeményezőként fellépnie és ezzel gyengének mutatkoznia.
A megbeszélés vidám könyök-puszival, mosolyogva kezdődött, de aztán kiküldték a teremből a sajtót, így nem került sor az alaszkai amerikai-kínai külügyminiszteri találkozóhoz hasonló kölcsönös tirádákra. Két órával később is csak annyi derült ki, hogy továbbra is napirenden van egy személyes Biden-Putyin találkozó. Az amerikai diplomácia vezetője, Antony Blinken derűlátóan nyilatkozott egy néhány héten belül megtartandó csúcsértekezletről, amelynek már helyszínt is javasolt, az izlandi Reykjavíkot. Orosz kollégája, Szergej Lavrov azonban csillapítani igyekezett a várakozásokat. Amikor a találkozóval kapcsolatos álláspontjáról kérdezték, szokásos fanyar humorával megjegyezte: nem vagyunk mi vámhivatal, hogy engedélyeket adjunk ki.
Blinken nem támasztott irreális elvárásokat, csupán kiszámíthatóságot sürgetett a kapcsolatokban. Lavrov szerint Moszkva mindenről hajlandó tárgyalni, de csak a tények és a kölcsönös tisztelet alapján. E kettővel azonban bajok vannak, hiszek a felek még az olyan tényekben sem értenek egyet, miszerint valaki megpróbálta eltenni láb alól Alekszej Navalnijt és kölcsönös tiszteletről is nehéz beszélni, amikor az orosz titkosszolgálatok megpróbálják befolyásolni az amerikai elnökválasztás eredményét.
Bevezető szavaiban Blinken Biden és Putyin telefonbeszélgetésére utalt, amelynek során az amerikai elnök kiállt a dialógus mellett és azt mondta, nem akar konfliktust, de kilátásba helyezte, hogy Washington határozottan fog fellépni nemzeti érdekei védelmében. Lavrov a kétoldalú kapcsolatok állapotára utalva üdvözölte, hogy az új amerikai adminisztráció „el akarja takarítani a romokat”, és elismerte, hogy komoly különbségek vannak a nemzetközi kapcsolatok megítélésében, a közösen megoldandó globális problémák megközelítésében.
Bár egyik fél sem sorolta fel a megvitatott problémákat, aligha kérdéses, hogy szóba került Ukrajna, a Közel-Kelet, Irán, Afganisztán és a koronavírus-járvány. Az Északi-sarki Tanács ülése kapcsán Blinken felvetette az északi hajózási útvonalak biztonságát és a térségben erősödő orosz katonai jelenlétet. Lavrov azt hangoztatta, hogy orosz felségterületekről van szó, amelyek biztonságáért Oroszország a felelős.
