Világszerte komoly kihívást jelent a koronavírus-járvány megfékezésében kulcsszerepet játszó, eldobható arcmaszkok újrahasznosítása: Ausztráliában útépítési alapanyaggá alakítanák a kutatók, az Egyesült Államokban padokat, Franciaországban autókárpitot, Nagy-Britanniában pedig többek között kerti székeket és asztalokat gyártanak belőlük..
Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint
A polipropilénből készült maszkok használat után általában a kukákba, majd a szeméttelepekre kerülnek, esetleg elégetik őket, de találkozni velük az utcákon, a folyókban és az óceánokban is, ahol fenyegetést jelentenek az állatvilágra.
A kutatók és a vállalatok is keresik a módját a használt arcmaszkok újrahasznosításának.
Nagy-Britanniában számos kórház beszerezte a cardiffi székhelyű Thermal Compaction Group zúzó- és tömörítőgépét, amely kék színű táblákká olvasztja össze a védőruházatokat és a sebészeti maszkokat. A kapott anyagból egyebek között kerti székek és asztalok készülnek.
Franciaországban az újrahasznosítással foglalkozó Tri-o et Greenwishes nevű vállalat havonta - 250 eurótól (87 ezer forint) kezdődő áron - begyűjti ügyfeleitől, köztük párizsi kórházaktól, a TF1 televíziós csatornától és a Saint-Gobain építőipari konszerntől a speciális szemetesekbe kidobott arcmaszkokat.
A vállalat újrahasznosító üzemében kézzel kiválogatják a maszkok közé véletlenül bedobott zsebkendőket, kesztyűket és poharakat, majd a maszkokat egy hétre „karanténba” helyezik. A maszkokat végül két észak-franciaországi cég feldarabolja, fertőtleníti és kivonja belőlük a polipropilént, amelyből aztán autókárpit és egyéb műanyag autóalkatrész készül.
A Tri-o et Greenwishes eddig egytonna arcmaszkot hasznosított újra, és reményei szerint év végéig eléri a 20 tonnát. Ez azonban csak egy csepp a maszktengerben. Egy januári jelentés szerint ugyanis tavaly csaknem 40 ezer tonna maszk landolt a szemétben - újrahasznosítási opció nélkül - Franciaországban.
Az amerikai New Jersey állambeli Trentonban működő TerraCycle speciális hulladéktárolókat kínál az eldobható maszkok számára 88 dollárt (25 ezer forint). A begyűjtött arcmaszkokat aztán a partnercégek műanyagszemcsékké alakítják. Ezeket eladják a különböző gyártóknak, akik egyebek között padokat és burkolatokat készítenek belőlük.
A melbourne-i RMIT Egyetem kutatói szerint a fertőtlenített és feldarabolt arcmaszkok, valamint feldolgozott kőtörmelék elegyéből rugalmas és erős útépítési alapanyagot lehet előállítani. Hárommillió arcmaszkra van szükség egy kilométernyi úthoz. A szakemberek jelenleg partnereket keresnek egy próbaútszakasz megépítéséhez, és a maszkok cementben való használatát is vizsgálják.
