Szaglásvizsgálattal és -tréninggel segítenek a post-COVID Szaglás Ambulancián azoknak, akiknek a koronavírus-fertőzés után több mint három héttel is fennmaradtak a szagláspanaszaik. Az ország első
szaglásvizsgáló centrumát a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján nyitották meg.
A szaglás megváltozása vagy eltűnése eddig is létező probléma volt, a koronavírus miatt megszaporodott az érintettek száma – idézte az egyetem közleménye Tamás Lászlót, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatóját. Sokaknak ez a fertőzést jelző első, vagy esetenként egyetlen tünete, de sokan vannak, akiknél a betegség után is megmarad ez a panasz. Egyre több beteg jelentkezett azzal, hogy megváltozott a szaglása: nem vagy tompábban érzi az illatokat.
Mint írták, az egyelőre nem tudni biztosan, miért okoz a koronavírus-fertőzés szaglásvesztést. Az egyik elmélet szerint a vírus „betapad” az orr- és orrgarati nyálkahártyába, ami szaglóreceptor-sejt károsodáshoz vezethet. Egy másik teória szerint az idegrendszerbe jutva a szaglópályákat támadja meg a fertőzés. Az eddigi vizsgálatok inkább az előbbi elméletet támasztják alá – mondta az igazgató.
A szaglásvesztés mögött számos tényező állhat – mondta Kraxner Helga, a Szaglás Ambulancia vezetője. „Lehetséges, hogy traumás okból, egy műtét után, neurodegeneratív betegség következtében, gyógyszer miatt vagy épp valamilyen fertőzés következtében változik meg valakinek a szaglása” – hangsúlyozta a klinika adjunktusa. Hozzátette: jelenleg leggyakrabban a koronavírus-fertőzésen átesettek jelentkeznek ilyen tünetekkel. „Ahogy maga a fertőzés, annak szaglást érintő része is számtalan formában jelentkezhet: a tompább szaglás mellett előfordulhat parosmia, vagyis hogy nem megfelelő szagokat érez az ember és fantosmia, vagyis fantomszaglás is. Van, akinél a tünetek néhány nap elteltével elmúlnak, de van példa arra is, hogy tartóssá válnak, és a fertőzést követően is megmaradnak” – mondta az ambulancia vezetője.
A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán működő Szaglás Ambulancia egyelőre heti háromszor: kedden, szerdán és csütörtökön fogad betegeket, de szükség esetén bővítik a rendelési időt. A páciensek fül-orr-gégészeti szakrendelésről vagy háziorvosi beutalóval érkezhetnek és az egyetem post COVID-ambulanciái is küldhetnek ide betegeket.
Az első lépés a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat. Ennek során felmérik, hogy van-e olyan mechanikai akadály – orrnyálkahártya duzzanat, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy valamilyen egyéb elváltozás – ami miatt azért romlott a szaglás, mert a levegő nem éri el a szaglóhámot. Ezt endoszkóppal, de ha szükséges, képalkotó-, CT- vagy MR-vizsgálattal végzik. Az is előfordulhat, hogy allergia miatt változik a szaglás, így szükség lehet ennek differenciáldiagnosztikájára is.
Ha nem találtak aktuális fül-orr-gégészeti kezelést igénylő elváltozást a szaglásvesztés hátterében, szaglástesztet végeznek. Ennek során mérőeszköz segítségével szaglásküszöböt, szag megkülönböztetést és szag felismerést is vizsgálnak. A körülbelül 45 perces vizsgálat után minden beteg egy úgynevezett TDI-pontszámot (Threshold, Discrimination, Identification) kap, amely alapján besorolják, hogy normál, csökkent szaglású vagy szaglását vesztett-e. Utóbbi két esetben szaglástréninget javasolnak, amelyet követően ismét tesztelnek.
Minden illatra 10-20 másodpercig kell koncentrálni, és korábbi emlékek alapján felidézni az azzal kapcsolatos érzeteket. Ajánlott a szaglásnapló vezetése is, amelyben heti egyszer, mindig ugyanabban az időpontban egy skálán kell értékelni a szaglást.
Az ambulancia vezetője kiemelte: eddigi tapasztalataik szerint szaglástréninggel lényegesen javítható az állapot, akár vissza is állítható. A szaglástréning mellett, ha szükséges, egyéb terápiákat is alkalmaznak, például a helyi kezelést szolgáló szteroidos vagy hialuronsav-tartalmú szpréket vagy az A-vitamint tartalmazó orrcseppeket.
