Magyarországon a 65 évesek húsz, a 75 évesek negyven százalékának hiányzik az összes foga – írta a Semmelweis Egyetem közleményében. A probléma hátterében a helytelen szájhigiénés szokásokkal összefüggő fogínygyulladás, és az emiatt kialakuló fogágybetegség is állhat.
Érdemes a megelőzésére, vagyis a helyes fogmosási technika elsajátítására nagyobb figyelmet fordítani, mert a fogágybetegség és a káros baktériumok felszaporodásának következménye hajhullás, ízületi fájdalom, de akár szív- és érrendszeri megbetegedés vagy koraszülés is lehet.
A fogínygyulladás és a fogágybetegség lassan, fájdalom nélkül alakul ki, nincs jelző tünet, ami felhívná a figyelmet a bajra, ezért a betegek többsége már csak végső esetben, akkor fordul szakemberhez, amikor a fogorvosok, parodontológusok már nem tudják megmenteni a teljesen kilazult fogat – mondta Horváth Attila, a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Parodontológiai Klinika adjunktusa.
A gyulladás következtében a fogíny elkezd visszahúzódni, a barázdák mélyülnek, elindul a csont lebomlása, ennek következtében kilazul, és végül akár ki is hullhat a fog. Ilyen esetekben az implantátumok is csak megfelelő előkezelés és csontépítés követően jelenthetnek megoldást. A szakember ugyanakkor leszögezte: a folyamat egy pontig visszafordítható, illetve megállítható, ehhez azonban elengedhetetlen a rendszeres fogorvosi ellenőrzéseken való részvétel és megfelelő szájhigiéné fenntartása.
A fogínygyulladás következménye a fogágybetegség, amelynek első látható jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés vagy az apró vörös folt, miután egy ropogós almába haraptunk – szemléltette a parodontológus szakorvos.
A szájüregben található káros baktériumok melléktermékei, mérgei a vérkeringésen keresztül más szervekhez eljutva, góctüneteket is előidézhetnek, amelyek a legkülönfélébb panaszokhoz vezethetnek a hajhullástól, az ízületi fájdalmon át a szív-, érrendszeri betegségekig, és nyolcszorosára emelik a koraszülés kockázatát.
A szájüreg nem steril: káros és jótékony baktériumok egyaránt találhatók benne. Ezek számára a fogtisztítással el nem távolított ételmaradékok jelentik a túlélést, ezért az íny épségének fenntartásához az első és legfontosabb feladat a megfelelő fogápolás elsajátítása.
A legtöbben nem jó technikával mosnak fogat; sokszor csak a fog felszínéről távolítják el a lepedéket, a baktériumok azonban a fogközök, illetve a fog és íny találkozásánál lévő barázdákban telepednek meg, ezért az alapos fogmosás mellett fontos a fogselyem vagy a fogköztisztító kefe rendszeres használata is.
A fogkefével akkor lehet a legjobb hatást elérni, ha nem előre-hátra, hanem körkörösen mozgatjuk a fog felületén, és körülbelül 45 fokban megdöntjük, hogy a fog és íny találkozási pontját minél jobban elérjük – magyarázta a szakember.
A szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a kezeletlen cukorbetegség és a dohányzás komoly rizikót jelent, és felgyorsíthatja az egyébként évekig tartó folyamatot, amelynek eredménye lehet akár a teljes fogatlanság is.
A témáról bővebben is szó lesz a május 27-i Semmelweis Egészség Napokon, amelyen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
