Bajor mintára módosította a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabályozását az Országgyűlés 125 igen, 4 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett a kormány előterjesztésére. A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget.
A több mint fél évvel ezelőtti uniós bírósági döntésről a Népszava is beszámolt:
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt 2017-ben, még az előző ciklusban módosította a Parlament „a Magyarországon működő külföldi egyetemek” ügyében, de valójában a CEU elüldözése érdekében.
Utóbbit támasztja alá, hogy Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott:
Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a »Soros-egyetemet« a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.
Az ismertetett törvénymódosítás – a bajor jogot alapul véve – eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.
Kiemelték: a jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű. Továbbá a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak. Ugyancsak feltétel, hogy az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezze; illetve az szerepeljen a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött – a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló – nemzetközi szerződésben.
