Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Csizmadia Norbert geográfus a növekedés.hu nevű portálon tette közzé „A jövő gazdagsága” című írást, amelyben a magyar múlt sikereinek forrásai fényében próbálják meg világosan láttatni a jövő gazdasági felzárkózásának magyar lehetőségeit.
Már a cikk elején leszögezték, hogy „többezeréves történelmünk során többször hoztunk létre világraszóló, az adott korban kiemelkedő teljesítményt”.
A részletekre térve, kifejtették, hogy „a nyelvi és kulturális kincsünk három nagy része a mozgáshoz, a képekhez és az élet működéséhez kötődő tudás”, és többezeréves eurázsiai történelmünk is a mozgás, mozgatás és helyváltoztatás képességeire épült.
Mint azt megállapították:
A szerzők Mátyás király 1490-ben bekövetkezett haláláig számítják hazánkat Európai nagyhatalomnak, amelyhez a fent említett örökletes képességekhez társuló hazai nemesfémbányászat is segített minket.
Mindezt a cikk írói annak tulajdonítják, hogy „a közlekedés, tehát a mozgás forradalma felébresztette a nyelvben és kultúrában szunnyadó képességeket”. Felidézik a múlt századi világraszóló magyar teljesítményeket, Nobel-díjasaink sorát.
Mindennek megalapozását azonban nem másban, mint „az elmúlt tíz éveben” látják. Szerintük „csak az elmúlt tíz évben több mint 500 olyan egyéni és közösségi magyar siker született, amelyeknél bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk Európa és a világ legjobbjai közé tartozni”
Fel is sorolják tételesen a magyar sikerekeket a hibridautóktól , a zenei innovációs okoskottáig, a sportban az úszástól az ultramaratonfutásig, a zenei sikereinktől a hangszerkészítésig, a természetfotósainktól az animációig, az „egészségipari sikereinktől” a virágkötészetig, hogy végül idézhessék Ralph Moss Szent-Györgyi Albertről írott életrajzának megállapítását:
