A nők egyenjogúságáért küzdő ápolónőtől kezdve a phenjani Kim Ir Szen Egyetemen államigazgatásból doktorált dandártábornokig már több tucatnyian regisztráltak jelöltnek a szombaton lezáruló jelentkezési határidőig, ám a június 18-án esedékes iráni elnökválasztás mégsem ígérkezik többnek egy érdektelenségbe fulladó szavazásnál. Hiába a sok lelkes pályázó, az alkotmánybíróság szerepét betöltő Őrök Tanácsa várhatóan kigyomlálja a mezőnyből azokat az egyéneket, akik színt vihetnének a kampányba.
A kritériumok a rezsim által megtűrt belső ellenzéket, a Haszán Róháni elnök fémjelezte mérsékelt-refomer irányvonalat érintik hátrányosan. A szabályok kiiktatják a versenyből az irányzat egyes reménységeit, például a fiatalok körében népszerű 38 éves távközlési minisztert, Mohammad Dzsavád Azari Dzsaromit. A feltételeknek a reformisták meghatározó alakjának, Akbar Hasemi Rafszandzsáni néhai elnöknek a lánya, Faezeh sem felel meg, hiszen ő “rendszerellenes propagandáért” fél évet töltött a börtönben. A nőjogi aktivista vélhetően enélkül is fennakadt volna a rostán, hiszen az Őrök Tanácsa eddig egyszer sem engedett nőt elindulni az elnökségért.
A reformerek egyébként sem álltak jól a jelöltek tekintetében. Róháni a cikluskorlátok miatt nem szállhat újra ringbe mandátumért. Az esetlegesen esélyes, Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter szerdán kizárnak tartotta indulását, bár nem is biztos, hogy engedték volna, miután egy nemrég kiszivárgott hangfelvételen a rezsim konzervatív elemeit bírálta.
Alacsony részvétel mellett pedig szinte borítékolható a keményvonalas konzervatívok győzelme - a favoritnak jelenleg Ebrahím Raíszi főbíró számít, aki 2017-ben alulmaradt Róhánival szemben.
