Az oknyomozó portál szerint a tárcavezető világossá tette, mennyire fontos országának a beruházás, azt a Budapest-Belgrád vasút építésével egy szinten kezelte.
A kormányzati terv látványos összeütközéshez vezetett, de a színfalak mögött a kabineten belül addigra már komoly konfliktust szült az építkezés. A kínai külügyminiszter látogatását követően ugyanis felgyorsult a kampusz tervezése, és eldőlt, hogy a Fudan Pest déli, Csepel északi részére költözik: éppen oda, ahová a kormány sokáig magyar egyetemistáknak akart új kollégiumokat, közösségi tereket és hasonlókat építeni Budapest Diákváros néven. A Fudan érkezését azonban nehezen akarták elfogadni a budapesti fejlesztésekért felelős kormánypárti döntéshozók.
A Budapest Diákváros-Déli Városkapu projektet Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkára, valamint a Vitézy Dávid vezérigazgató vezette Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) menedzselte. Ám hiába próbálták meg Fürjesék visszanyesni különféle ötletekkel a Fudan területét és megmenteni a diákszállásokat, az egyetem Budapestre költözését egyengető Palkovics László ITM-miniszter ellenezte az elképzeléseket, mivel addigra ő már mindenben megállapodott a kínaiakkal. Ezt követően a tárcavezető átvette a projekt felügyeletét, majd teljesen felforgatta a területmegosztásról szóló korábbi elképzeléseket. Eszerint a Diákváros a sűrűbb, északi sarokban kapna helyet egy alaposan lezsugorított részen és a Fudané lenne a jóval nagyobb, középső és déli terület. Ezek között több értékes Duna-parti telek is található.
