A jövő évtől nem a kabinet, hanem az országgyűlés alá tartozna az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a parlament elé kedd éjjel beterjesztett kormányjavaslat szerint. Az eddigi, határozatlan időre kijelölt főigazgató helyett a szervezetet elnök irányítaná, 9 éves, egy alkalommal ugyanennyivel meghosszabbítható mandátummal. A vezető személyéről, illetve sorsáról viszont változatlanul a miniszterelnök dönt. Az eddig az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy tételének számító költségvetésük közvetlenül az országgyűlés alá tartozna. Igaz, egy másik pont szerint az OAH csak saját – például díjakból vagy bírságokból álló – bevételeiből gazdálkodhat, aminek ráadásul 30 százalékát a költségvetés elvonja.
A tervezet rendezni igyekszik a hatóság első hallásra kevéssé lényeges, sokak szerint mégis a hazai nukleáris biztonság gyenge pontjának számító személyzeti kérdéseket. Eszerint mostantól – a meghatározott kereteken belül – az elnök dönthet a létszámról és a fizetésekről. (A dolgozók jogállásáról szóló rész már novemberben hatályba lép.)
Bár a módosítás nem tartozik uniós kötelezettségeink közé, Brüsszel általában a függetlenség bővüléseként üdvözli, ha egy szakhatóság kikerül a kormány közvetlen fennhatósága alól. Ugyanez történt például nyolc éve a közműhatóság Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá (MEKH) alakításakor. Igaz, ez utóbbi szerv érdemi kormányfüggetlenségét azóta is többen megkérdőjelezik, mondván, a módosítással még nőhetett is felettük a parlamenti többséget alkotó Fidesz-KDNP politikai befolyása.
Szakmai forrásaink a módosítás kettősségét emelték ki. Részint az új elnök 9 éves mandátuma a közvagyon kialapítványozásához hasonlóan még a választások előtt rögzítene kulcspozíciójában egy Orbán által kiválasztott személyt. A szervezeti átalakításokat viszont üdvözölték. Igaz, ezt többen megkésettnek tartják. A hatóság épp most végzi a teljes paksi nukleáris bővítés fő, úgynevezett létesítési engedélykérelmének vizsgálatát. A főigazgatói székből néhány hete váratlanul felálló Fichtinger Gyula korábban többször is panaszkodott fizetés- és létszámgondjaikra. Igaz, ez csak külső felek szerint vethet árnyékot a kérelem elbírálására. Tekintettel arra, hogy ezt a döntésüket legkésőbb idén szeptemberig meg kell hozniuk, a kormány a jelek szerint csak ezt követően javítja engedélyezési-ellenőrzési képességeiket.
Később, de rosszabb feltételekkelBár 2026 helyett csak 2031-től, ám 21 év helyett 16 év alatt (vagyis változatlanul 2047-re) kell teljesen visszafizetnünk a Paks 2-es beruházásra felvett, 10 milliárd eurós orosz állami hitelt – derül ki a kormány által szintén kedden beterjesztett másik törvényjavaslatból. A hitel egyéb feltételei is romlottak, amennyiben nagyobb hányadot kellene a futamidő végén, magasabb kamaton visszafizetnünk. Igaz, ha minden felvett hitelrészletet 90 napon belül az eddigieknek megfelelően előtörlesztünk, a kérdés okafogyott. Szakértők szerint ugyanakkor erre nem biztos, hogy a hitel elkövetkező 8 évben várható igénybe vétele során mindig lesz a kormánynak lehetősége.
Jöhet a politikai kinevezettA cél Paks 2 bebetonozása kormányváltás esetére, az OAH pedig ehhez „állam az államban” lesz Orbán terve szerint – vélekedett a tervezett kapcsán tegnapi
Facebook-posztjában Szél Bernadett. A benyújtott javaslat értelmében pont az engedélyezés fő felelősét, a biztonság garanciáját jelentő OAH-t teszik kezesbáránnyá – fogalmazott a független képviselő. Szerinte „jöhet a politikai kinevezett”, aki csak összeférhetetlenség, büntetőeljárás, vagy 180 napos munkaképtelenség esetén menthető fel. Atomenergetikai jártasság helyett a tervezet elegendőnek nevezi a közigazgatási vezetői gyakorlatot. Szerinte a kézivezérlésre kapcsolást “önálló szabályozó szervvé” alakításnak csúfolják, amit a normaszöveg is cáfol. Ez újabb ócska kísérlet arra, hogy bebetonozzák a hatalmukat, és szűkítsék a következő kormány mozgásterét - fogalmazott. Ez esetben viszont a közvetlen veszély szintje még magasabb, hisz itt épp egy atomerőmű válik a NER játszóterévé - véli. 2022 tétje egyre nő: az atomenergia végképp nem lehet ennek a gátlástalan csapatnak a játékszere – írja Szél Bernadett.
Miért pont most?Elutasítjuk az atomenergia használatát, azt azonban valljuk, hogy ahol működnek atomerőművek, ott garantálni kell a lehető legnagyobb biztonságot – írta tegnapi
Facebook-posztjában a törvénytervezet kapcsán a Greenpeace. Ehhez erős, független hatóságokra van szükség, és a döntéseknek átlátható módon kell megszületniük. Azoknak is, amelyek az érintett hatóságokról szólnak. Most azonban ismét kérdőjelek merültek fel a nukleáris biztonság legfőbb hazai őre, az OAH körül. Alig két hete, váratlanul, indoklás nélkül lemondott az OAH főigazgatója. Ez nem tűnt túl szerencsés időzítésnek. Az országgyűléshez tegnap este benyújtott törvényjavaslatra azonban végképp nincs magyarázat – írja a környezetvédő szervezet. A javaslat teljesen át kívánja alakítani a hivatal jogállását, úgy, hogy a dolgozók státusza is átalakul. És hogy minderre miért van szükség, és miért pont most, arra semmilyen érdemi indoklást nem ad az irat. Márpedig az OAH 30 éves történelmének legnagyobb, legfontosabb feladatát végzi éppen: Paks II. létesítésének engedélyezésén dolgozik, miközben Paks I. biztonságát is felügyelnie kell, bevallottan hiányos létszám mellett – írja a Greenpeace. Nagyon rossz üzenetnek tartják, hogy eközben társadalmi egyeztetés és magyarázat nélkül akarják átalakítani az OAH-t, amit a hivatal vezetőjének a távozása kísér. Mindez így nem építi, hanem rombolja a társadalom nukleáris biztonságba vetett bizalmát – fogalmaz a környezetvédő szervezet.
