Kizárható, hogy a fehéroroszországi Asztravecben leejtett Roszatom-reaktort szereljék be a Paks II-es egységbe - válaszolta a nukleáris bővítés kapcsán tartott "elektronikus közmeghallgatás" keretében a lapunk által feltett kérdésekre a beruházás mögött lévő állami Paks II. Zrt. A hazai jogszabályok szerint ugyanis egy már legyártott elem megfelelősége utólagosan nem igazolható - magyarázták. Arra a kérdésünkre, hogy a Paks II Zrt. állami jegyzett-tőke-emelése miért alacsonyabb a költségvetési dokumentumok szerint a cégnek átutalt, immár több mint 200 milliárd forintnál, rögzítették, hogy az "ázsiós tőkeemelés" során a pénzek egy része nem a jegyzett tőkében, hanem a tőketartalékban jelenik meg. (Magyarán a cégnek fizetett közpénz a folyamatosan nyomon követhető jegyzett tőkénél magasabb, a tőketartaléknak viszont csak december 31-i mértéke nyilvános.) Egyszersmind emlékeztettek, hogy a pénzeket a cég a beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra fordítja (lényegében tehát a kivitelezést végző, orosz állami Roszatomnak utalja).
Miközben elismerték, hogy az eredetileg tavaly októberre ígért gödörásási kérelmeket még most sem küldték el az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH), gondosan megfogalmazott válaszukban ennek okairól mindössze annyit említenek, hogy a kérelem összeállításán "jelenleg is dolgoznak a szakemberek". Kissé értelemzavaró módon ennek kapcsán csak annyit idéznek a jelenlegi jogszabályokból, hogy a gödörásási-résfalazási engedély az egység "központi", úgynevezett létesítési engedélykérelmének jelenleg is zajló elbírálása alatt szerezhető meg. Szakértők szerint ugyanakkor a késedelem miatt lassan értelmét veszti az ezt lehetővé tévő jogszabálymódosítás, aminek érdekében a kormány még Brüsszelig is elment.
Így egyre valószínűbb, hogy az OAH a gödör kiásásához az eredeti, "normál" eljárás szerint a létesítési engedéllyel együtt járul majd hozzá. A Paks II Zrt., illetve az OAH válaszait tartalmazó dokumentum tanúsága szerint amúgy Szél Bernadett független képviselő tudakozódására a hatóság megerősítette, hogy várhatóan élnek a létesítési engedély vizsgálatára rendelkezésükre álló 12 hónap 3 hónapos meghosszabbításának lehetőségével. (A szervezet - azóta lemondott - főigazgatója, Fichtinger Gyula már az OAH év eleji online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az iratról ősszel döntenek. Ez a tavaly június 30-i beadás tükrében már akkor legalább 15 havi időigényt feltételezett.)
A Paks II Zrt. két tavalyi kormányhatározat és egy rendelet számának megküldésével vélte megválaszoltnak azt a kérdésünket, hogy ha 2020 év elején Süli János Paks 2-ügyi miniszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a járványhelyzet miatt egyaránt Paks2 tavalyi költségvetési tervének megfelezéséről nyilatkozott, miért közelítette mégis a beruházásra a költségvetési dokumentumok szerint elköltött 72,9 milliárd az eredeti terveket. A veszélyhelyzet miatti tavaly áprilisi kormányrendeletet bizonyára azért tartják irányadónak, mert abban nem szerepel Paks2. Az idézett júliusi és a novemberi határozat pedig 15,1, illetve 11,4 milliárd forint átutalásáról rendelkezett. Az új blokkok kereskedelmi üzemkezdetét 2029-2030-ra teszik. (Süli János egyébként tavalyelőtt lapunknak még 2029-et valószínűsített.)
Arra a kérdésünkre, hogy a Paks II Zrt., illetve Süli János hivatala miért nem válaszol a Népszava megkereséseire - csak az utóbbi 2,5 év során 11 ilyen alkalmat számoltunk össze -, azt a fura választ adták, hogy úgy a Paks II Zrt., mint a miniszter, "számos felületen", "különböző médiumokon keresztül" nyújt tájékoztatást az aktualitásokról. Mi több, frissítették a "kommunikációs felületeket" és az "eszközkészleteket", amiken számos, részletes, rendszeresen frissülő tartalom, dokumentum, hír érhető el. Ajánlották figyelmünkbe többek között "interaktív tájékoztató kamionjukat" is, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy érjük be ennyivel. Bár kérdéseinket Süli Jánoshoz is intéztük, a jelek szerint a tárca nélküli miniszter a közmeghallgatásban nem válaszoló fél.
A további, elsősorban ellenzéki politikusok és civilek által feltett kérdések elsősorban a Duna - főképp a jelenlegi és a tervezett blokkok együttes üzemével kapcsolatban felmerülő - hűtőképességére, a Paks 2-es "mintájának" nevezett asztraveci erőmű tavaly novemberi átadása óta tapasztalt működési hibákra, az engedélyezési minőséget megkérdőjelező hatósági létszámgondokra, Fukusima kapcsán a paksi telephely alatti földrengésveszélyes törésvonalakra, a Finnországban tervezett Roszatom-blokk engedélyezési eltéréseire, a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére és a várható költségekre vonatkoztak. Ezek kapcsán a kérdezők rendszerint pontos, de kitérő válaszokkal kellett beérjék. Miközben például hosszasan sorolták például a nagy aktivitású fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatos állami erőfeszítéseket, egy ponton elismerték, hogy a kérdés még nem megoldott. Jellemző módon az új blokkok engedélyezéséhez is csupán a sugárzó alkatrészek elhelyezése iránti elkötelezettség szükséges (miközben például a leszerelt reaktorok nem helyezhetők ideiglenes tárolóba). A fehérorosz fejleményeket figyelik, de ilyen hibák szerintük próbaüzem alatt sűrűbben jelentkeznek.
A talán leginkább közérthető kérdést egy magánszemély intézte a hatósághoz és az állami megrendelőhöz. Eszerint "miért olyanok építik, akik már köztudottan felrobbantottak egy atomreaktort a saját ostobaságuk miatt"? A Paks II Zrt. válaszában a Roszatom biztonság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.
