Tetézte az emberek anyagi gondjait a járvány, a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele – derül ki a Publicus Intézet április végén, a Népszava felkérésére, több mint ezer fős mintán végzett felméréséből. Ezzel együtt a Publicus eredményei összességében még jobb helyzetet is mutatnak, mint például a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: e szerint tízből négy magyar – főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebben élők köre – úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete.
A Publicus felmérése szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint.
A kérdésre, hogy „mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását”, a válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként, különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája. Minden egyéb ok arányaiban eltörpül e magyarázat mögött, de emberi tragédiák tömegét rejtik a számok. A megkérdezettek 17 százaléka felelte azt, hogy a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja elvesztette a munkáját. A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalékra tehető azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet az utóbbi hónapokban, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.
A romló anyagi helyzet miatt ugyanakkor mindössze az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől. A Publicus felmérése szerint a nők sokkal kevésbé szégyellik a helyzetüket, mint a férfiak, háromszor annyian vontak be másokat is a megoldás keresésébe. Pénzt azonban csak a megélhetési gondokkal küzdők ötöde kért kölcsön, a többség inkább a mindennapi élet megszervezéséhez vett igénybe külső támogatást. Mások – nem is kevesen – inkább a bankokhoz fordultak, százból hatan pedig a magas kamatozású gyorshitelt látták az egyetlen megoldásnak. A hitelmoratórium lehetőségével mindössze a megkérdezettek 5 százaléka élt, a többség óvatosan kezelte a lehetőséget, ráadásul azok egy része sem tartja ezt ma már jó döntésnek, akik belementek a felkínált átmeneti fizetési könnyítésbe. Ötödük szerint nem érte meg élni a hitelmoratóriummal, a nyugdíjasok körében azonban majdnem kétharmados az aránya az elégedetleneknek. Valamivel kevesebben látják úgy, hogy összességében nem járnak vele jól, de amikor nagy bajban voltak, jól jött a moratórium.
