;

Fidesz;uszoda;Sopron;

- Soproni uszoda háromszoros áron

Azt sem tudni, miből fedezik majd az üzemeltetés veszteségét.

Az új soproni uszoda közelgő átadása előtt Facebookon üzengetnek egymásnak helyi politikusok. A visszásságok részleteire kíváncsi ellenzék nehezen, vagy egyáltalán nem kap választ a kérdéseire.

A város fideszes országgyűlési képviselője az épülő létesítmény bejárását követően tett nyilatkozatával váltott ki intenzív ellenzéki reakciót.

- A Modern Városok Programnak köszönhetően az ország egyik legkorszerűbb és legnagyszerűbb sportkomplekszuma nyílik meg hamarosan mindenki örömére. Ne feledjük: ezt a fejlesztést is évekig támadta a helyi baloldal

- olvasható Barcza Attila bejegyzésében. Jakál Adrienn, a Párbeszéd önkormányzati képviselője, a párt elnökségi tagja nem hagyta szó nélkül a megjegyzést: nyílt levelet küldött a parlamenti képviselőnek, és ebben azt hangsúlyozta, hogy a támadás és a projekt körüli visszásságok feltárása két különböző dolog. Furcsállta például, hogy 2018 februárjában, amikor bejelentették, hogy indul az építkezés, a beruházás becsült költsége mindössze ötmilliárd forint volt, majd nem sokkal később az összeget a duplájára emelték, ami a közbeszerzési értesítőből derült ki. Mint ahogy az is, hogy a kivitelezés nyertese, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. lett. Jakál végül azt firtatta, hogy várható-e további jelentős költségnövekedés az átadás nyolc hónapos csúszása miatt.

A február végén nyilvánosságra hozott adatokból már ismertes, hogy a Lővér Uszoda megépítése (jelen állás szerint) tizennégy és fél milliárd forintba kerül, és a próbaüzem után valószínűleg júniusban nyílik meg. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a fedett uszoda elnevezéséről indított online szavazás lebonyolításával a város egy erre a feladatra alkalmatlan önkormányzati céget bízott meg, amely személyes adatokat /e-mail cím/ nem kezelhet. Ezért alvállalkozót kellett felkérni a munkára, ami miatt bizonyára többe került a voksolás. 

Pedig ingyen is meg lehetett volna oldani a szavazást, például a polgármester közösségi oldalán - utalt rá Facebook-bejegyzésében.

Az ügyet tisztázni próbáló közérdekű adatigénylésre a soproni jegyző először azt közölte, hogy amióta a vonatkozó kormányrendelet hatályba lépett, 45 nap a válaszadási határidő, mert minden ilyen kéréssel a veszélyhelyzetből adódó közfeladatok ellátását kockáztatja a hivatal. Később válaszában arra hivatkozott, hogy adatkezelési szabályok esetében a hivatal nem adatgazda, a cégek közti szerződéseknek pedig nem adatkezelője, és nem küldte el a szerződések másolatát a politikusnak. Ezért továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy az eset után vajon fizetett-e a város a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú cégnek, amely nem tett eleget a megbízásának.

Németh Imre, az MSZP soproni önkormányzati képviselője szintén a Facebook-oldalán fejezte ki nemtetszését amiatt, hogy a polgármester és a jegyző sem adott határidőre választ a kérdésre: ki fogja üzemeltetni az uszodát. Emlékeztették viszont arra, hogy miről határozott áprilisban a polgármester: a város és a vízmű csak ezután köt szerződést. - Ami egy nagy lufi, a szerződésből kitűnik, hogy az üzemeltetési költségeket csak most számolják - állítja Németh; szerinte nincs még eldöntve, hogy kire terhelik a Lővér Uszoda építési és üzemeltetési költségeit. Majd hozzátette: 

nem árul el nagy titkot azzal, hogy a soproniaknak sokba fog kerülni a működtetés, ha egyáltalán lesz, aki a jegy árát még ki tudja fizetni.

A polgármester a veszélyhelyzet miatt a képviselő-testület nélkül döntött április végén arról, hogy az új uszoda miatt módosítják a fürdők üzemeltetésére kötött decemberi szerződést a Soproni Vízmű Zrt.-vel. A módosított kontraktust május 15-ig kell aláírni. Ebből kiderült, hogy a vízmű az uszodát részben a bevételeiből fogja majd működtetni, de a várható fedezetlen költségek miatt az önkormányzat már most számol a következő évekre vonatkozó (lehetséges) veszteségfinanszírozási igénnyel, amelynek a pontos mértéke egyelőre aligha tervezhető. Ezért akár az is bekövetkezhet, amire az egyezség szövege is utal, hogy már év közben jelentős költségeltérés alakul ki a tervezetthez képest. Azt viszont nem tudni, honnan lesz rá pénze az önkormányzatnak.  

Az uszoda is teher lehet a vízműnek  A túlméretezett, 11 600 négyzetméter alapterületű létesítmény, 1235 fős lelátóval, egy huszonötször ötven - és egy huszonötször huszonöt méteres medencével, valamint két tanmedencével, jakuzzival és meleg vizes merülő medencével valószínűleg teher lesz a helyi vízműnek, mivel az üzemeltetése komoly kihívás. Most meg különösen, amikor egyébként is akadnak nehézségei a szolgáltatónak. Sokat bírálták amiatt, hogy Sopron mellett, egy rövid idő alatt túlnépesedett településen nyáron korlátozták a vízfogyasztást, mert forráshiány következtében, évekig tartó huzavona után, végül a kivitelezési költségek mindössze egyötödének biztosításával a negyven éves vízfőnyomó-vezetéknek csak egy részét cserélték ki. Az eset jelz, hogy a pénzügyi megszorításokkal sújtott és önkormányzatok tulajdonában lévő víziközmű-cégek általában sincsenek jó állapotban. A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége /VKDSZ/ átfogó helyzetképet adott az ágazatról március elején a honlapján, és ebből nyilvánvalóvá válit, hogy a víz- és csatornadíj 2012-es befagyasztása, aztán egy évvel később a tíz százalékos „rezsicsökkentés“, a vezetékadó, valamint a hatósági felügyeleti díj most is jelentős teher - nem csoda, hogy a bajba jutott cégek kilátásai nem javultak. A kormány is elismeri, hogy ezermilliárdos az az összeg, ami a vízközmű-szolgáltatások fenntartásához kellene, mert elavultak a rendszerek. Erre azonban a jövő évi költségvetésben sincs keret. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője április végén azt nyilatkozta: alapvető fontosságú lenne, hogy a bevételeik jelentős részét elvesztő társaságok haladékot kapjanak a közműadó fizetése alól a kormánytól. Ha a kabinet nem tesz eleget a Magyar Víziközmű Szövetség kérésének, az azt a szándékot vetíti előre, hogy ezeket a cégeket is el akarja venni a kormány az önkormányzatoktól.     

Amíg Budapesten az ötödére csökkent a kiadott engedélyek száma, addig a megyeszékhelyeken 77, a városokban és községekben pedig 82 és 84 százalékkal ugrottak meg az arányok.